KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Szépség és a Szörnyeteg

Sepsi László

La belle et la bête – francia-német, 2014. Rendezte és írta: Christophe Gans. Kép: Christophe Beaucarne. Zene: Pierre Adenot. Szereplők: Léa Seydoux (Szépség), Vincent Cassel (Szörnyeteg), Euardo Noriega (Perducas), Audrey Lamy (Anne). Gyártó: Eskwad / Pathé / TF1. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 112 perc.

 

A multiplex-kompatibilissé varázsolt tündérmese-átiratok az utóbbi években Hollywood egyik jellemző filmtípusaként egyszerre próbálták megszólítani az Alkonyaton edzett tinédzserközönséget és velük együtt bevonzani a mozikba az egész családot. A nyolc éves hiátus után újra előbukkant, a Farkasok szövetségének köszönhetően hajdan a Hollywooddal versengő francia zsánerfilm egyik ígéretének számító Christophe Gans A szépség és a szörnyeteg friss verziójával hazai pályán próbálja letámadni a tengerentúli konkurenciát. A kanonizálatlan korábbi verziók ellenében leginkább francia szerzőkhöz (a történetet először ezen a címen lejegyző Villeneuve-höz, illetve az azt gyerekeknek átszabó Beaumont-hoz) kötődő mese markánsan jelzi a film nemzeti identitását, ugyanakkor széles körben is elég ismert ahhoz, hogy piacképes produktum lehessen a végeredmény.

Gans és stábja hűségesen reprodukálja a Tükröm, tükröm vagy a Hófehér és a vadász barokkosan cizellált vizuális világát, és az alaptörténet egyik legnagyobb kihívását – hogyan lesz a Stockholm-szindróma kétszeplős klasszikusából fantasy-kalandfilm – is sikerrel állja anélkül, hogy túlzottan széttartó mellékszálakkal hígítaná fel a címszereplők közt bimbódzó románcot. Az elsősorban a grandiózus finálé érdekében – ahol végre életre kel a kastély növényzete és még gólemek is előkerülnek – a cselekménybe illesztett haramiák remek apropót biztosítanak arra, hogy az indulása óta a horrorfilm felé húzó Gans kiélhesse ilyen irányú hajlamait, ezzel együtt pedig a mesei alapokon túl további látványfilmes potenciállal ruházza fel adaptációját. A szépség és a szörnyeteg nem céloz magasabbra hollywoodi társainál, de külcsínben és történetvezetésében egyaránt sikerrel kínál francia nyelvű alternatívát – miközben néhány elkapott pillanat erejéig némi szelíd erotikával is sikerül túllépnie a steril tengerentúli szabványon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11900