KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
• Turcsányi Sándor: Vlastimil Brodský (1920–2002)
MAGYAR FILM
• Vaskó Péter: Keleten a helyzet Magyar közönségfilm
• Stőhr Lóránt: Álomgyár álmodói Beszélgetés Hirsch Tiborral, Schubert Gusztávval és Varga Balázzsal
• Zachar Balázs: Reklámtigrisek A spottól a játékfilmig
MÉDIA
• Székely Gabriella: A köz, a jó, meg a televízió Beszélgetés Gombár Csabával, Horvát Jánossal és Tímár Jánossal
• R. Hahn Veronika: Fentebb stíl BBC és közszolgálat
• Róka Zsuzsa: A Köztársaság televíziója Francia képszabadság

• Bikácsy Gergely: Húsosfenékkel a sajttortán Ferreri nitrátnői
• Csantavéri Júlia: Hatvannyolcasok Új olasz filmek
• Pintér Judit: A filmtörvény kapujában Azúr mozik
KULTUSZMOZI
• Hungler Tímea: Képáldozat Michael Powell: Peeping Tom

• Ádám Péter: A mélység virtuóza William Wyler
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nők a kult mögött Claudia és Mónika

• Halász Tamás: Mozdulatok a szabadban Brit táncfilmek
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Le a Földről Mediawave
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Merülő forraló Ulrich Seidl: Kánikula
• Zoltán Gábor: Befejezetlen útitörténetek Michael Haneke: Ismeretlen kód
• Herpai Gergely: Választási hadjárat George Lucas: Star Wars II. – A klónok támadása
• Muhi Klára: Már nem pancsol Fonyó Gergely: Na végre, itt a nyár!
DVD
• Pápai Zsolt: Múltunk diszkrét bája Fred F. Sears: A repülő csészealjak támadása
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Iris – Egy csodálatos női elme
• Takács Ferenc: Rabold a nőt!
• Tosoki Gyula: Penge 2
• Kovács Marcell: Pókember
• Ádám Péter: Isten nagy, én kicsi vagyok
• Köves Gábor: Tiszta ügy
• Mátyás Péter: Szitakötő
• Baross Gábor: A pokoli torony balekjai
• Varró Attila: A fehér léggömb
• Pápai Zsolt: Gépállat SC

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bajusz

Ardai Zoltán

 

Eleresztünk a fülünk mellett ezt-azt, mert úgyis tudja a másik, nem egészen méltányos, sőt, netán bőven értelem-deficites dolgot mondott. Vagy ha nem tudja, a kártyák kiterítése során nyilván belátná. Senki se úgy gondolja. Hogy például „a nők”, „a férfiak”, ésatöbbi. Amikor azonban egy-egy szituáció szorítása következtében – vagy játékos véletlenszerűséggel – sor kerül a puding próbájára, és megtapasztaljuk, amint a kedvező feltételezés összeomlik, akkor az egész élettől elmehet a kedvünk. Természetesen: minthogy ezek a mikro-katasztrófák az egész emberi világ katasztrofikus processzusára világítanak rá. Nagy dolognak mutatkozhat hát egy olyan idétlen apróság is, mint egy bajusz.

Szép párizsi reggel, szerelmes házaspár a fürdőszobában. A férj felveti az ötletet: levágná ő már ezt a bajuszt, amit bohó fiatalsága óta visel. A másodvirágzó feleség inkább hagyná most már, de a férfi, amikor egyedül marad, megejti a jelzett műveletet. Hogy aztán sem a feleség, sem a tervezőirodai kollégák és más jóismerősök nem látszanak regisztrálni a változást, az eleinte tréfának, majd már megalázóan makacs „tréfának” minősül az éppen nyíltabbá vált, bajuszvesztett ember szemében. Később pedig, amikor már mindenki ijedten tagadja körülötte, hogy valaha is lett volna bajusza, megnyílik a kétségbeesés szakadéka. Vajon a megjelent szörny a többiekben fészkel-e, vagy őbenne méginkább (mint a dosztojevszkiji, hasonmás-látó Goljadkinban; a Polanski-féle lakóban)? A szerelem így is, úgy is odavan: vágyik még a feleségére, sőt, bizonyos tekintetben inkább, mint valaha, de többé nem képes szeretkezni vele. Előkotor régi idill-fotókat…

A fényképtartó motivikája felől valami ijesztő, de racionális magyarázat esélye dereng fel – eszerint nem ő maga volna a kardinális vészforrás –, ám ez a magyarázat nem fejlik ki, mert a film idővel már csakis a férj állapotára összpontosít, a reményvesztés ösvényeinek kutatására. A szerencsétlenség itt: a mágikus igazlátáshoz vezető álomi labirint bejárata. A hongkongi képsorok és azok, amelyekben egy düledező kínai halászvároska a helyszín (a szerencsétlen ugyanis ideszökik, ahol talán már járt valaha, a feleségével), igazolják – azt a vállalást mindenesetre, hogy Emmanuel Carrere filmrevitte saját regényét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8613