KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
• Turcsányi Sándor: Vlastimil Brodský (1920–2002)
MAGYAR FILM
• Vaskó Péter: Keleten a helyzet Magyar közönségfilm
• Stőhr Lóránt: Álomgyár álmodói Beszélgetés Hirsch Tiborral, Schubert Gusztávval és Varga Balázzsal
• Zachar Balázs: Reklámtigrisek A spottól a játékfilmig
MÉDIA
• Székely Gabriella: A köz, a jó, meg a televízió Beszélgetés Gombár Csabával, Horvát Jánossal és Tímár Jánossal
• R. Hahn Veronika: Fentebb stíl BBC és közszolgálat
• Róka Zsuzsa: A Köztársaság televíziója Francia képszabadság

• Bikácsy Gergely: Húsosfenékkel a sajttortán Ferreri nitrátnői
• Csantavéri Júlia: Hatvannyolcasok Új olasz filmek
• Pintér Judit: A filmtörvény kapujában Azúr mozik
KULTUSZMOZI
• Hungler Tímea: Képáldozat Michael Powell: Peeping Tom

• Ádám Péter: A mélység virtuóza William Wyler
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nők a kult mögött Claudia és Mónika

• Halász Tamás: Mozdulatok a szabadban Brit táncfilmek
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Le a Földről Mediawave
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Merülő forraló Ulrich Seidl: Kánikula
• Zoltán Gábor: Befejezetlen útitörténetek Michael Haneke: Ismeretlen kód
• Herpai Gergely: Választási hadjárat George Lucas: Star Wars II. – A klónok támadása
• Muhi Klára: Már nem pancsol Fonyó Gergely: Na végre, itt a nyár!
DVD
• Pápai Zsolt: Múltunk diszkrét bája Fred F. Sears: A repülő csészealjak támadása
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Iris – Egy csodálatos női elme
• Takács Ferenc: Rabold a nőt!
• Tosoki Gyula: Penge 2
• Kovács Marcell: Pókember
• Ádám Péter: Isten nagy, én kicsi vagyok
• Köves Gábor: Tiszta ügy
• Mátyás Péter: Szitakötő
• Baross Gábor: A pokoli torony balekjai
• Varró Attila: A fehér léggömb
• Pápai Zsolt: Gépállat SC

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az elvarázsolt dollár

Bérczes László

 

A recenzens nehéz helyzetben van. Mint mindig. Ezért aztán ezt a tényt akár figyelmen kívül hagyhatnánk. Az olvasót különben sem érdekli. Csak bosszankodik, hogy sorjáznak a mondatok, és a filmről még mindig semmi. Csakhogy ez a mostani „nehéz helyzet” éppen a minősítendő film lényegéhez tartozik. Bujtor István üzleti vállalkozása ugyanis nem különösebben igényli ezt a fajta minősítést, bevallott célja sokkal inkább a forintok varázsolása. Bujtornak esze ágában sincs megváltani a magyar filmművészetet. Ez a tény nem, de ennek bevallása tisztességes alkotói magatartást jelez, ő „csak” be akarja bizonyítani, hogy filmet másként is lehet készíteni, mint ahogy eddig megszoktuk. A film elkészült, nem kétséges, hogy siker lesz – a bizonyítás tehát sikerült.

A recenzens utólagos nehéz helyzete pedig talán mégsem olyan kétségbeejtő, hiszen kellemesen végigderülte a másfél órát, szórakoztatta (egyelőre még), hogy a történetbe reklámokat ágyaztak be (avagy a reklámokba történetet ágyaztak), élvezte Bujtor és Kern Rejtőt idéző humorát, örült és büszke volt, hogy a magyaros verekedések nem idézték, hanem fejhosszal verték Piedonét és társait. Kellemes elégedettséggel nyugtázta, hogy az elegáns balatoni helyek és tupírozott reklámképek ellenére sem akart a film nyugatot imitálni. Szolidan lepusztult utak, műhelyek, irodák és emberek közt száguld 500-as Fiatjával Csöpi, a magyar rendőr.

Számonkérhetjük-e mindazt Az elvarázsolt dolláron, amit például a Filmszemlén hivatalosan bemutatott filmeknél magátólértetődően tennénk?  Természetesen nem. Az utóbbiak, készüljenek akármelyik stúdióban, az állami költséggel – vagyis az én pénzemmel – játszanak. Bujtor filmje viszont (a kritikába ágyazott reklám honoráriumot emelő erejében titkon bízva említem): „A Moviecoop-ban készült!”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5825