KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
• Turcsányi Sándor: Vlastimil Brodský (1920–2002)
MAGYAR FILM
• Vaskó Péter: Keleten a helyzet Magyar közönségfilm
• Stőhr Lóránt: Álomgyár álmodói Beszélgetés Hirsch Tiborral, Schubert Gusztávval és Varga Balázzsal
• Zachar Balázs: Reklámtigrisek A spottól a játékfilmig
MÉDIA
• Székely Gabriella: A köz, a jó, meg a televízió Beszélgetés Gombár Csabával, Horvát Jánossal és Tímár Jánossal
• R. Hahn Veronika: Fentebb stíl BBC és közszolgálat
• Róka Zsuzsa: A Köztársaság televíziója Francia képszabadság

• Bikácsy Gergely: Húsosfenékkel a sajttortán Ferreri nitrátnői
• Csantavéri Júlia: Hatvannyolcasok Új olasz filmek
• Pintér Judit: A filmtörvény kapujában Azúr mozik
KULTUSZMOZI
• Hungler Tímea: Képáldozat Michael Powell: Peeping Tom

• Ádám Péter: A mélység virtuóza William Wyler
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nők a kult mögött Claudia és Mónika

• Halász Tamás: Mozdulatok a szabadban Brit táncfilmek
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Le a Földről Mediawave
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Merülő forraló Ulrich Seidl: Kánikula
• Zoltán Gábor: Befejezetlen útitörténetek Michael Haneke: Ismeretlen kód
• Herpai Gergely: Választási hadjárat George Lucas: Star Wars II. – A klónok támadása
• Muhi Klára: Már nem pancsol Fonyó Gergely: Na végre, itt a nyár!
DVD
• Pápai Zsolt: Múltunk diszkrét bája Fred F. Sears: A repülő csészealjak támadása
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Iris – Egy csodálatos női elme
• Takács Ferenc: Rabold a nőt!
• Tosoki Gyula: Penge 2
• Kovács Marcell: Pókember
• Ádám Péter: Isten nagy, én kicsi vagyok
• Köves Gábor: Tiszta ügy
• Mátyás Péter: Szitakötő
• Baross Gábor: A pokoli torony balekjai
• Varró Attila: A fehér léggömb
• Pápai Zsolt: Gépállat SC

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Asterix, a gall

Nagy Zsolt

 

Az ám, de mennyire az! Ő a nagybetűs, ám kistermetű gall vitéz, a francia „grandeur és gloire” (nagyság és dicsőség) megtestesítője az i.e. I. században, a római megszállás időszakában. Barátjával, a rejtélyes okból többnyire egy hatalmas követ hordozgató Obelix-szel együtt ő az, aki józan esze és némi varázsital segítségével csúfot űz a római légiókból, leleplezi Caesar helytartójának mesterkedését a hatalom megszerzése érdekében és békével tér meg függetlenségét őrző szülőfalujába. A tehetősebb szülők gyermekeinek bizonyára ismerős lesz a két kópé, mivel rendszeres szereplői a borsos áron itthon is beszerezhető Pif gyermekújság képregényeinek. Számtalan mulatságos kalandjuk egyike elevenedik most meg ebben a francia–olasz koprodukcióban készült rajzfilmben. A hetven perces színes kis epizód finom humorral átszőve – olykor egy-egy poén kedvéért némi cselekménybeli üresjárattal ugyan – de szórakoztatóan, a mese minden bevett fogását alkalmazva mintegy észrevétlenül alakítja a kis franciák nemzettudatát. Megteremti az azonosulás lehetőségét egy ízig-vérig francia, kedves, agyafúrt, becsületes és jó ügyért „harcoló” figurával. Nekem két ötlet tetszett különösen a filmben. A rómaiak kiküldött kéme francia négyest kénytelen táncolni a vidám gallokkal, és egy óvatlan mozdulat miatt elveszíti műbajuszát, így lepleződik le. A druida (a gallok fán élő mindentudó csodadoktora) pedig a rómaiak fogságában a gallokat emberfeletti erejűvé tevő varázsital helyett a receptet minden áron megszerezni akaró hódítóknak olyan varázsszert főz, amelytől félelmetes ütemben elkezd nőni a hajuk és szakálluk, ezzel mintegy barbárokká teszi őket. Számomra a legnagyobb élményt mégis az jelentette, hogy két – egykor egymással harcban álló, egymást leigázó – nemzet művészi koprodukcióban készítenek filmet az adott időszakról. Szűkebb környezetünkben is szükség lenne a nemzeti önreflexió, a békévé oldó emlékezés hasonló alkotásaira.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/03 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5588