DVDCsandra szekereGelencsér Gábor
Magyar, 2016. Rendezte:
Vitézy László. Szereplők: Adorjáni Bálint, Székely B. Miklós, Reviczky Gábor.
Forgalmazó: Megafilm. 93 perc.
Immár egy évtizede készíti
állandó csapatával (Kálomista Gábor producer, Sz. Szabó István forgatókönyvíró,
Markert Károly és Pap Ferenc operatőr, Csillag Manó vágó) és visszatérő
színészeivel (így a Csandra szekerében
is főszerepet alakító Adorjáni Bálinttal) a legtöbbször klasszikusok művei
nyomán a Magyar Média Mecenatúra támogatásával forgatott tévéfilmjeit Vitézy
László. A vállaltan a szélesebb közönségnek szóló, a művészi önkifejezést a
kulturális ismeretterjesztésnek alárendelő munkák sorából kirajzolódik azért
valamiféle szerzői gondolat. A történetek többsége népi-paraszti környezetben
játszódik; gyakran több irodalmi művet kapcsol össze, így epizodikus
szerkezetet ölt; szívesen idézi fel a kommunista diktatúra éveit. Formailag
pedig – nyilván a szélesebb közönség megszólítása érdekében – visszatérő elem a
narrátor alkalmazása.
A Csandra szekere mindezen ismérveket felsorakoztatja. A film Lakatos
Menyhért három elbeszélése, a Füstös
képek, az Akik élni akartak és a
címadó Csandra szekere alapján
készült. A történet falusi roma környezetben játszódik 1962-ben, s az egyik
konfliktus a téglaégető vállalkozásba kezdő romák és az azt lenyúló helyi téesz
között bontakozik ki. Ezt a történetet is többszörös narrátor keretezi: még a
harmincas években kezdi el mesélni beteg unokájának a nagymama, majd a hatvanas
években a főhős apja foglalja össze időről-időre az eseményeket, miközben ő
maga is szereplője a történetnek. Fia, az egymásba öltött elbeszélések közös főhőse,
az író alteregó figurája, a tanítóvá lett és magyar lánnyal házasuló
fiatalember, akit mégis visszahúz közössége: előbb egy halottsiratáson vesz
részt, ahol elcsábítja vonzó nővé serdült egykori tanítványa, majd részben önös
érdekből, mivel felesége unszolására téglaházat szeretne építeni, ráveszi a
telep lakóit, elevenítsék fel korábban űzött mesterségüket. A vállalkozás
sikeres – annyira, hogy ezt a helyi politika már nem tűrheti. Minden marad a
régiben…
A roma népszokások
bemutatása, egy roma értelmiségi lelki küzdelme, meghasonlása, a Kádár-korszak
képmutató hatalmi politikája – mindezek önmagukban fontos témák, érdemesek a
népszerűsítésre. Az sem tűnik rossz megoldásnak, hogy a hiteles helyszínen, s
néhány amatőrszereplőn kívül jórészt profi színészek keltik életre a
karaktereket. S a narrátor sem csak a cselekmény megértését segíti, hanem
egyúttal az író ízes mondatait közvetlenül is meg tudja szólaltatni. A mediális
közeg és az alkotói szándék sem menti azonban a történetfűzés dramaturgiai
következetlenségeit, az illusztratív lélekrajzot, a sztereotip karakterábrázolást,
a folklórtól a melodrámán át a politikai tantörténetig ívelő igen eltérő
szólamok szervetlen keveredését.
A hetvenes–nyolcvanas évek
nevezetes televíziós műsora volt az egy-egy irodalmi művet népszerűsítő Nyitott könyv. Vitézy vállalkozásának
ennyi érdeme lehet – már ha e filmek nyomán azok a bizonyos könyvek valóban
kinyílnak…
Extrák: Nincsenek.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
