KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Da Vinci-kód

Vörös Adél

The Da Vinci Code – amerikai, 2006. Rendezte: Ron Howard. Írta: Dan Brown regényéből Akiva Goldsman. Kép: Salvatore Totino. Zene: Hans Zimmer. Szereplők: Tom Hanks (Langdon), Audrey Tautou (Sophie), Ian McKellen (Sir Teabing), Alfred Molina (Aringarosa), Jean Reno (Bezu), Jürgen Prochnow (Vernet). Gyártó: Columbia Pictures / Imagine Entertainment. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 146 perc.

 

Dan Brown bestsellerében Langdon, a szimbólumkutató-professzor és bájos menekülőpartnere, Sophie, a kódfeltörő megszállottan hajkurásznak egy rejtélyt keresztül-kasul Párizson, sőt, Európán, a náluk csak még megszállottabb egyházi és egyházközeli figurák árnyékától kísérve. Klasszikus ponyvasztori, mindene megvan: rejtvényfejtés, bujkálás-üldözés, nyomozás, többszörösen összetett tagmondatok és felesleges szóvirágok hiánya: szinte kész forgatókönyv. Külön izgalmassá pedig kultúrtörténeti érdekességei, két évezredes mítoszt döngető, közbeszédet provokáló állításai tették. Vagyis igazi filmalapanyag, gondolhatnánk.

Ron Howard az Egy csodálatos elme referenciájával nem is lenne rossz választás. A film se rossz. De nem is olyan jó, mint lehetne. A regénynek ugyanis a gerincét valóban a filmben is látványosan-atmoszférikusan ábrázolt, váltakozó helyszíneken zajló történések és a köztük megejtett izgalmas futkározások adják – de nem a velejét. A velejét azok a, LeonardoMária Magdolna-tengely mentén elrejtett talányok adják, amelyekből meglepő történelmi teória állhat össze – a regény és a krimi mint fikciós műfajok szempontjából ennek hitelessége gyakorlatilag lényegtelen. A Magdolna-mítosz és a Szent Grál körüli titok ügyesen manipulatív, folyamatos leleplezése „eteti meg” velünk a könyvet, lendíti el kissé a közhelykrimitől – és lendíti előre a filmet is. A probléma nem adaptációs, hiszen nem egy nagy regényhez kellett felérni – csupán egy regényesített irodalmi forgatókönyvet filmre vinni. Azonban vagy a bátorsága hagyta el alkotót, vagy a képzelete: nem erős műfaji mozi – üldözős ponyvafilm készült.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8637