KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

2002/június

KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

Posta

Olvasói levél

Gallipoli

Gosztonyi Péter

Tisztelt szerkesztőség!

Az 1984/1-es számban írnak az ausztrál Gallipoli filmről. Kapecz Zsuzsa retorikusan felteszi a kérdést: „Végül is mi köze a magyaroknak Gallipolihoz?” Érdekes, hogy erre a többi pesti filmkritikus sem talált megfelelő választ: a törökök az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia szövetségesei voltak. A Dardanellák védelmében magyar tüzérek is részt vettek. A csepeli ágyúgyár szállított nehéz tarackokat és egyéb tüzérségi felszerelést a török hadseregnek, és ezeknek felszerelésénél és a török katonák betanításánál amolyan „tanácsadó” szerepben több tucat magyar tüzér és tüzértiszt is részt vett.

„Nichts für ungut”, mondják nálunk. Ez nem rosszalló kritika, hanem csak egy kis történelmi tény felemlítése volt.

Kíváncsian várom következő lapszámaikat!

Addig is maradok

szívélyes üdvözlettel:

Dr. Gosztonyi Péter

történész, Bern