KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Törvényes esküvő

Faragó Zsuzsa

 

Szilágyi Ákos a Filmvilág augusztusi számában „a háborús film szentimentalizált változatának” nevezi azt a filmtípust, mely az úgynevezett „újmonumentalizmus” és az „erkölcsi realizmus” irányzata közti időben, a hetvenes években tűnt föl a szovjet mozikban. Nem dübörögnek tankok, nem zúdul hurrázó tömeg az 1942-ben játszódó Törvényes esküvőben sem – ám a háború erkölcsét kegyetlen őszinteséggel vizsgáló irányzat is érintetlenül hagyta a rendezőt, Albert Mkrtcsjant.

Hátországi szerelmi történetében gátlástalanul használja a bejáratott, már-már örökérvényűnek tűnő elemeket: a nők-kedvence szépfiú riadt, ám tiszta szívű kis egérkébe szeret, ám mielőtt szerelmük beteljesedhetne, szétszakítja őket a háború. Búcsújuk: távolodó, integető férfi, könnyező női arc hosszan-hosszan, s közben (az egész film alatt is, végig) árad a széles, szomorú orosz zene (ez esetben még az sem segít, hogy a dalok egy részét maga Bulat Okudzsava énekli).

Olyan elemek ezek, melyeket nehéz oly sokadszor is változatlan formában újratermelve komolyan venni, annál nehezebb – minél komolyabban veszik maguk az alkotók. Márpedig Albert Mkrtcsjan és színészei nagyon komolyan veszik ezt a csupa „leszállt kultúrjavakból”, valahai nagy alkotások sikeres elemeiből összefércelt művet. Natalja Belohvosztyikova, akit legutóbb a Part című filmben láthattunk, most ugyanazt a hiteltelen, tépett, szőke figurát hozza, minden pillanatban „alakít”, érzelmeinket provokálja, könnyeinket sajtolná..

Szilágyi Ákos szerint a szovjet háborús filmnek ez a „szentimentalizált változata” átmenet a kialakuló „háborús filmkommersz” felé. Nos, úgy látszik, a háborús filmkommersz megszületett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/10 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5709