KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Farkasokkal táncoló

Zsenits Györgyi

 

Kevin Costner, a szelíd skalpvadász hét trófeával tért meg az Oscar-vadászatból. A rendezővé előlépett filmsztárnak alighanem élete legnagyobb ábrándja teljesült, amikor leforgatta műfajilag nehezen meghatározható háromórás filmtablóját, a Farkasokkal táncolót. Az európai néző azonban nemigen tud mit kezdeni ezzel a „posztsziú” alkotással. Még akkor sem, ha a gyermeteg tanmese rokonszenves indián hőseit megszánja.

Egy indiánlelkű rendező (Kevin Costner) egy makulátlan jellemű, ábrándos szemű főszereplő (Kevin Costner) és egy „vadregényre” hajlamos, velejéig humanista filmíró (Kevin Costner) „csapatmunkája” végül is az előre látható eredménnyel zárult: a vásznon megadatott számára az a tágas térség, amelyen éppúgy száguldozhat, mint kedvenc bölénycsordája; s háborítatlanul ki is éli magát. Minden túlméretezett ebben a filmben, az indián egzotikum az egyetlen, amely valamelyest elviselhetővé teszi az elnyújtott, érzelgős, humortalan jelenetek hosszú sorát. A sziú indiánok kultúrájának erőszakos elpusztítása, életterük gálád elrablása persze akár ma is lehetne egy kissé érzelmes, kalandos film témája; a tízen aluliak „nagy indiánfilmje”. S talán a Farkasokkal táncoló ilyen lehetett volna, ha a rendező kissé szigorúbban bánik az ollóval. Bár meglehet, akkor a nyolcadik Oscar a vágónak ítéltetett volna...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/06 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4143


előző 1 következőúj komment

Menrot#2 dátum: 2007-11-22 19:31Válasz
Élveztem ezt a a filmet, szerintem jó.
A kisnagy embert persze jobban, mert az jobb is.

Hofi#1 dátum: 2007-03-04 17:19Válasz
"a tízen aluliak nagy indiánfilmje" Ez felettébb érdekes. Akkor vajon miért kapott 7 Oscar díjat??? Igaz nem mindenki értheti a mondanivalóját. De úgylátszik az Oscar zsűri értette.
Szerintem meg nagyszerű a történet. Zseniális tájképek és indiánok.
Igaz mindenki a saját szubjektív véleményét írja le, ami itt tökéletesen látszik is.