KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Egy háború margójára

Géczi Zoltán

The Aftermath – amerikai – német – brit, 2019. Rendezte: James Kent. Szereplők: Jason Clarke, Keira Knightley, Alexander Skarsgård. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 104 perc.

 

Az angol filmgyártás temérdek moziban igyekezett feldolgozni a második világháború traumáját, ám ezek többsége nem kívánt túlmutatni a közhelyszerű konfliktusokon és karaktereken. Az irodalmi alapanyagból dolgozó James Kent másféle mozit forgatott, amely következetesen felülbírálja a hőseposzok gyakran irritálóan didaktikus világképét, nem vulgarizálja a szereplőket, és humanista nézőpontot elfoglalva beszél a fegyveres konfliktus felmérhetetlen pusztításáról.

Az angol nagyregény hagyományaihoz igazodó történet a feldolgozhatatlan gyász, a bizalmatlanság és a keserű indulatok melodrámája. Lewis Morgan (Jason Clarke), a brit hadsereg ezredese Hamburgban szolgál, s felesége, Rachael (Keira Knightley) is csatlakozik hozzá. A tiszt számára egy város melletti villát jelölnek ki lakhelyként, amelyben a német mérnök, Stephen Lubert (Alexander Skarsgård) lakik lányával. A győztesek és legyőzöttek eleve adott konfliktusát mélyíti, hogy mindkét családot gyász emészti: Morganék fiukat, Lubert a feleségét veszítette el a bombázások során, szeretteik erőszakos halálának feldolgozására egyikőjük sem képes. A szerelmi háromszögbe torkolló dráma hátterét a gyújtóbombák által porig rombolt Hamburg, a háborút követő káosz, a kölcsönös gyűlölet által megmérgezett légkör adja, ám James Kent biztos kezű rendezőként határozza meg az arányokat, és történelemlecke helyett a karakterek vívódását helyezi előtérbe.

Az egyszerre puritán és emelkedett film legnagyobb erénye az elsőrangú szereposztás, illetve Franz Lustig elegáns operatőri munkája, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy James Kent nem a mainstream háborús filmek híveinek szánta munkáját – az Egy háború margójára csendes minimalizmusában is sokkalta súlyosabb teher a szívnek és az elmének, mint a digitális pergőtűz térhangzású robajlása.

Extrák: Kimaradt jelenetek, két kisfilm a forgatásról, audiokommentár a rendezővel, képgaléria, előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14199