KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Akciómozi

Bruce Lee

Sárkány-karrier

Sárközi Dezső

A karateművészet bajnoka, a hatvanas évek legendásfigurája a kilencvenes években is sztár.

 

Bruce Lee, Hongkong hajdani konvertibilis harcművésze, akinek filmjeit a Teleki tér és az Ecseri piac vaskorkötésű videó-nepperei Brusszli az ázsiai verős felirattal árulták – húsz év távlatából a hollywoodi B-kategóriás mítoszgyár átiratában (Dragon. The Bruce Lee Story) újból támadásba lendülhetett.

Kezdődhet megint a Bruce Lee-mánia. Talán lesz végre Bruce Lee-mosópor a Lee farmerhez, vagy akár Bruce Plusz multivitamin fáradékonyság ellen. Mert filmjeinek végignézéséhez multivitaminra és némi vitalitásra egyaránt szükségünk lehet. Hiszen sok esetben igazat adhatunk annak a megállapításnak, hogy filmjei egyszerre idézik fel a legrosszabb olasz westernfilmek hagyományait és a korai szovjet filmművészet komoly hőstetteit. De Bruce Lee-t a tömegkulturális harcos filmközegből azért mégis érdemes kiemelni. Nem filmművészeti tehetsége, hanem személye miatt, amely húsz évvel halála után is ott hadonászik tudatunkban.

Bruce Lee San Francisco kínai negyedében – Chinatowban – született római katolikusként, egy kínai férfi és egy német származású, de hongkongi fiatalasszony közös gyermekeként a sárkány évében, havában, órájában. Hátrányos helyzetű induláshoz talán nem is olyan rossz, amihez újabb csapásként járulhatott, hogy az angolt hongkongi dialektusban, a kínait pedig kantoniban beszélte. Valakinek mindig szemet szúrhatott. Valószínűleg ezért lett az a verekedős fajta. Tizenévesen már a Junction Street Nyolc Tigrise nevű regionális és individuális érdeket képviselő utcai terror-banda és a hongkongi filmgyártás vasembere. Ekkor szerepel a hongkongi filmművészet hagyományaihoz oly hű filmekben, mint a Gyermekeink adósai vagyunk, a Túl késő a váláshoz, a Vihar és Az árva. Visszaköltözik San Franciscóba. Szokásos körök: mosogatófiú, azután egy kis College, egy kis technikai school, végül a University of Washington. (filozófia szak, négy év, C kategória stb.), majd az igazi diploma: megházasodik. Felesége svéd születésű amerikai állampolgár (vallásáról mit sem tudni... valószínűleg mohamedán), akitől két gyereke születik. Az egyik Brandon, akit a közelmúltban egy filmforgatáson lőttek merő véletlenségből agyon, a másik Shannon (egyelőre még él).

Bruce Lee-t a hollywoodi-húsfeldolgozó filmipar a hatvanas évek közepén a Long Beach-i karatebemutatón fedezi fel, és 2,5 centiméterről indított ütései nyomán a Charlie Chan-sorozat felújítására szerződtetik. Helyette azonban a harmincrészes Zöld lódarázs című sorozatban lesz Kato, az álarcos igazságtevő, az ázsiai Zorro. Ekkor már a Jun Fan Gung Fu nevű Institute-ja is tömve van, ahol elsősorban saját totális harcművészetét, a keleti harcművészetek szintézisét, a Jeet Kune Do-t oktatja, többek közt Roman Polanskinak. Még két filmet forgat Hollywoodban a Marlowe-t és a Longstreet-et. Azután eltűnik, hogy kicsit fellendítse a hongkongi filmgyártást. Kezdi a Nagyfőnökkel, amely keletiek által keleten készített nyugati eastern-film, kung-fuval, szexszel, akcióval, sok trükkel, gyermeteg cselekménnyel és délkelet-ázsiai rekord bevétellel. A harag ökle című filmnek már a mottója is megrázó: „Most már tudhatjátok, hogy a kínaiak nem Ázsia beteg emberei.” Totálisan infantilis történetű film a Kínai Birodalom – század eleji – félgyarmati társadalmában játszódik, ahol az idegen hatalmak (angol, japán) kínaiakkal kereskednek.

A mozgás- és energiatöbblettel rendelkező Bruce Lee, mint igazságosztó kínai box-fenomén, legyőzi egy japán budo-iskola teljes állományát, így állítván vissza a kínai nép tekintélyét.

1972-től kezdődik Bruce Lee sárkányos korszaka. Nyit a Sárkány útja című filmjével, amely vendéglősverekedős film. (Ha létezik bajor mezőgazdasági szexfilm, akkor ez a hongkongi vendéglős-verekedős.) A helyszín Róma, ahol Bruce Lee egy hongkongi rizs-lámpás-gyorsrizses étterem védelmezője az olasz étkezdés maffia ellenében. Hogy Bruce Lee-t Hongkongból miért éppen az olasz maffia irritálta, az talány, de így, idegen pályán, Európában – mint harmadik világbeli hős – jól agyonverhette az olaszokat és a 70-es évek harcolós filmjeinek másik kulcsfiguráját, Chuck Norrist. Ezzel Bruce Lee számára Európa „le is lett rendezve”.

A Sárkány közbelépben az ázsiai elit-alvilág igazságszolgáltatásának áldozata. Harcművészet magasfokon, prostituáltak nagy tételben diszkont áron, heroin-kifőzde nagyker forgalomban, kígyófogás és halálforgás határozottan és szenvtelenül, tükörszoba vérrel – mint nálunk a Vidámparkban.

A film bemutatóját azonban Bruce Lee már nem élte meg. A hivatalos halottkém szerint – 33 éves korára – gyógyszerallergia, más feltételezések szerint agyvérzés – végzett vele. Születtek azonban elég elképesztő ötletek is halálával kapcsolatban. Egyesek a kínai gyógynövényárusokra vagy titkos vegyi anyagokra, mások a Vibrációs Kéz titkos művészetét ismerő shaolin szerzetesekre gyanakszanak, míg a józanabbak egyszerűen csak a hongkongi ópiummaffiára.

De tény: Bruce Lee már mitikus figuraként létezik, amit az amerikai filmipar húsz év távlatából nem is volt képes kihagyni. Sárkány címmel, dublőrrel, kaszkadőrrel, imitátorral, sminkeslánnyal, miegymással tavaly elkészítették a sterilizált Bruce Lee-élettörténetet. Így végre megismerhetjük a hollywoodi Bruce Lee-t is a piacképesség (eladhatóság) szempontjából. Törekvő honkongi fiú: remekül csa-csa-csázik, veri az amerikai tengerészgyalogosokat, teherhajón Amerikába érkezik, kicsit mosogat, majd egyetemre jár, Jun Fan Gung Fu Clubot nyit, megházasodik, gyereket nemz, bekerül a nagy amerikai filmgyártásba, aztán meghal. Ennyi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/08 44-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1343