KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Raid – A törvény nemében

Kovács Kata

Raid dingue – francia, 2016. Rendezte: Dany Boon. Írta: Sarah Kaminsky és Dany Boon. Kép: Denis Rouden. Zene: Michel Tordjman és Maxime Desprez. Szereplők: Alice Pol (Johanna), Dany Boon (Eugene), Michel Blanc (Pasquali), Yvan Attal (Viktor). Gyártó: Pathé / TF’ / Artémis Productions.Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 105 perc.

 

A kortárs európai közönségfilm szupersztárja, Dany Boon legújabb munkája, szemben a 2008-as Isten hozott az isten háta mögött rekord-kasszasikerével – 20,5 millió néző – még az 5 milliós nézőszámot sem érte el hazájában, Franciaországban. Pedig a színész-rendező korántsem evezett új vizekre, készített már korábban is hatósági vígjátékot (Finánc a pácban), sőt, hasonlóan a 2014-es Szuper-hipochonderhez, a burleszk-elemekben bővelkedő akció-vígjáték itt is a screwball irányába kanyarodik el, a fináléra pedig hősnőnk itt is akció-, sőt, nemzeti hőssé avanzsál. A Raid humorforrását tekintve ezúttal azonban nem a rasszista poénok, hanem a nő- illetve macsógyűlölet birodalmába kalauzol.

Johanna a francia elit alakulat megszállottja, ám jelentkezéseit egészen idáig mindig visszautasították, köszönhetően részben a rendőr-berkekben uralkodó nőgyűlöletnek, részben pedig a hősnő totális alkalmatlanságának. Johanna nagyon erős, de rendkívül ügyetlen, együgyű, viszont nagyon szorgalmas és elszánt. Kvalitásainak vajmi kevés köze van ahhoz, hogy végül mégiscsak bebocsátást nyer a vágyott kiképzésre, belügyminiszter apja elhatározza ugyanis, hogy közbelép, és csupán azért veteti fel a lányát, hogy egy életre megutáltassák vele ezt a pályát. Johanna elszántsága azonban határtalan, esze ágában sincs közelgő esküvője fényében otthagyni a rendőri pályát, és háziasszonynak állni. A fináléra a film abszurd és blőd különös és látványos keverékévé alakul, Johanna karaktere pedig hirtelen és indokolatlan fejlődésen megy át. Teljesen világos, hogy a film motorjául szánt női egyenjogúság tematika nem a legszélesebb nézőtömegeket mozgatja, az azonban már talányosabb, hogy az alkotók érdeklődése miért ebbe az irányba fordult, ha egyszer aligha tudnak többet mondani róla, mint hogy a nők és a férfiak ugyanúgy lehetnek tehetségesek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13356