KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A mélység kalandora

Kovács Kata

L’odyssée – francia, 2016. Rendezte: Jerome Salle. Írta: Laurent Turner. Kép: Matias Boucard. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Lambert Wilson (Cousteau), Audrey Tautou (Simone), Pierre Niney (Philippe), Chloe Hirschman (Jan). Gyártó: Wild Bunch / Moana Films / Curiosa Films. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 122 perc.

 

A legendás tengerkutató és felfedező Jacques-Yves Cousteau nem pusztán víz alatti kalandjainak, de ezeket megörökítő filmművészeti tevékenységének is köszönheti hírnevét; Louis Malle-al közösen készített, 1956-os dokumentumfilmjét, A csend világát Oscar díjjal és cannes-i Arany Pálmával tüntették ki. Cousteau számos könyv és film szerzője, az egyik első természettudós-híresség, aki, hogy nagyszabású vállalkozásai költségeit fedezni tudja, több amerikai televíziós társaságnak is készített filmeket, gyakran engedve a kommercializálódás és a mainstream csáberejének. A róla szóló biopic elsősorban ezt a dilemmát, valamint második fiával, a szintén felfedező-filmes Philippe-el való kapcsolatát helyezi a cselekmény középpontjába.

A mélység kalandora szellemiségében nem, történeti hűségben azonban mindenképpen vállalkozik alanyának pontos megörökítésére: míg a forgatókönyv alapos kutatómunka eredménye, maga a film formanyelvileg semmilyen kísérletező kedvről nem árulkodik. Ugyan csupán 30 évet ölel fel a kapitány életének 87 esztendejéből, a klasszikus életrajzi filmes eszköztárat alkalmazva itt-ott teljesen banális montázsokba sűrít hosszú éveket, máskor tökéletesen lényegtelen történetszálaknak szentel figyelmet. Ugyanakkor az idős Cousteau vívódása az amerikai tőke és a megszállott felfedezőmunka között megkapóan önreflektív téma, a főhős jellemfejlődése, melynek során először elszánt természettudóssá, majd öntelt pojácává, végül megtört és újra elhivatott természetimádóvá válik, nagyon is komplex és hiteles. E nélkül a film csupán egy gyönyörű víz alatti felvételekkel (és egy izgalmas cápás jelenettel) tarkított, hatásvadász életrajzi film lenne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13002