KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Digitális realizmus

Chris Columbus:Pixel

Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink

Kránicz Bence

Bár sokan nyilván örömmel megnéznénk egy olyan horrorfilmet, amelyben az öntudatára ébredt, elszabadult filmnyersanyag fojtogatja áldozatait, ez a koncepció nem vált különösebben népszerűvé a műfaj történetében. Ha Kodak-gyilkosságokról nem is, a digitális világ veszélyeiről sokat tudunk: mióta számítógépes trükköket alkalmaznak a tömegfilmekben, a történetekbe is átszűrődött a gyanú, hogy a komputer könnyűszerrel ellenünk fordulhat. Ez a félelem műfajtól függetlenül megfogalmazódott már a nyolcvanas években: a számítógépes rendszer robothadserege elpusztítja az emberiséget (Terminator), a szoftver magába szippantja tervezőjét (Tron), vagy vetélytársává válik egy bimbózó szerelmi kapcsolatban (Komputer-szerelem). Ahogy az elmúlt évtizedekben mindennapjainkon egyre jobban eluralkodtak a digitális interfészek, úgy lehetett újra és újra aktualizálni ezeket az elgondolásokat. Az újabb filmekben az emberek még inkább ki vannak szolgáltatva a komputereknek: a terminátorokat vezénylő számítógép immár minden elektronikus eszközünket egyszerre irányítani képes operációs rendszerként jelenik meg a Terminator: Genisysben (emlékeztetve az egymással szinkronizált kütyük nyugtalanító mindentudására), a játékprogram harminc éve fogva tartja alkotóját (Tron – Örökség), a szerelmes férfi pedig alárendeltként jelenik meg a szoftverrel folytatott románcban, míg végül a mesterséges intelligencia szakít vele (A nő).

A Pixel együgyű meséjében egy földönkívüli faj klasszikus játékok figuráit állítja csatasorba az emberiség ellen, így a katasztrófafilmek természeti csapásai helyett saját digitális teremtményeinktől retteghetünk. Nem kérdés, hogy az emberek kerülnek ki győztesen a harcból, de csak azért, mert a múlt lejárt szavatosságú játékai fordulnak ellenünk: Pac-Mannel és Donkey Konggal simán elbánik néhány arcade-termekben felnőtt csodabogár, akik így a mai harmincas negyvenes nemzedék öntudatát is megerősítik. A bonyolultabb játékok kimaradnak a filmből, így sokkal könnyebb butuska komédiába fordítani a történetet.

Adam Sandler Prosperója csak a kétbites Kalibánokkal képes elbánni – a jelen pixelmonstrumaival szembenézve kénytelen lenne eltörni konzolját.

 

 

PIXEL (Pixels) – amerikai, 2015. Rendezte: Chris Colombus. Írta: Timothy Dowling, Adam Sandler és Tim Herlihy. Kép: Amir Mokri. Szereplők: Adam Sandler (Sam), Michelle Monaghan (Violet), Peter Dinklage (Eddie), Kevin James (Cooper). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: Intercom. Szinkronizált. 106 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 19-20. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12376