KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Stanley Kubrick korai filmjei

Czirják Pál


A gyilkos csókja (Killer’s Kiss), 1955. Szereplők: Frank Silvera, Jamie Smith, Irene Kane. 64 perc.


Gyilkosság (The Killing), 1956. Szereplők: Sterling Hayden, Coleen Gray, Vince Edwards. 81 perc.


A dicsőség ösvényei (Paths of Glory), 1957. Szereplők: Kirk Douglas, Ralph Meeker, Adolphe Menjou. 84 perc.


Forgalmazó: Kultúrbarlang (a Fantasy Film közreműködésével).


 


A Kultúrbarlang Ars Longa – Mesterfilmek sorozatában Wajda korai munkái, Tarkovszkij Áldozathozatala és két Tarr-mű után ezúttal Kubrick pályakezdését ismerhetjük meg. A három alkotás bepillantást nyújt a rendező személyes látásmódjának formálódásába, egyszersmind műfajilag is érdekes palettát rajzol. Míg az első a film noir jegyeit hordozó, annak klasszikus képletét ugyanakkor némileg módosító szerzői szárnypróbálgatás, a második technikás heist-film, a műfaj legötletesebb darabjainak egyike, a harmadik pedig háborús filmbe oltott tárgyalótermi dráma, erőteljes pacifista üzenettel. Azok számára tehát, akik kíváncsiak, honnan indult a 2001: Űrodüsszeia, a Mechanikus narancs, a Ragyogás rendezője, ez az összeállítás kötelező vétel; de azok számára is tartogat meglepetéseket, akik inkább az említett műfajok iránt érdeklődnek.


A gyilkos csókja érzékelhetően alacsony költségvetésből, ám annál nagyobb szakmai lelkesedéssel készült. Kubrick nem csak rendezője, forgatókönyvírója és producere volt a filmnek, hanem operatőre és vágója is. A noir-történetek emblematikus karaktere, a jobb sorsra érdemes férfi főhős elbukását előidéző femme fatale itt mások számára válik végzetessé. Csak úgy hullanak körülötte a férfiak, szíve választottjával azonban egymásra találnak. Másfelől a happyend ellenére is átszűrődik a filmen a nagyvárosi ember magánya, kiszolgáltatottsága; a visszatérő helyszínek – szűk, fülledt levegőjű edzőterem, félhomályos iroda, táncklub, szegényesen berendezett lakások, elnéptelenedett mellékutcák – a noir legjobbjainak hangulatát idézik.


A Gyilkosság már érett gengszternoir, azon belül heist-film (azaz egyetlen akcióra összeálló, alkalmi genget főszerepbe helyező mozi). Kubrick Lionel White regényét adaptálta, és kora egyik legkiválóbb krimiíróját, Jim Thompsont kérte fel a dialógusokhoz. Mindazonáltal a briliáns struktúra kialakítása jobbára saját érdeme. Az ismétlődésekre és egyazon esemény különböző nézőpontjaira épülő, bonyolult időkezelés, az információkat finoman adagoló narráció ma is frissnek, elevennek hat.


A dicsőség ösvényei a beérkezés filmje. Koprodukciós munka, igényes, méreteiben is komoly háborús díszletekkel, nemzetközileg elismert színésszel a főcím élén. És miközben Kubrick gondosan ügyel az első világháborús lövészárkok mindennapjainak precíz megjelenítésére, a lélektani hitelességről sem feledkezik meg. Talán ezért sem válik zavaróvá, hogy a cselekmény során a különféle harci eseményekről mindinkább a frontvonalak mögé helyeződik át a történet fókusza. Hovatovább ellenséges katonát nem is látunk, csupán a film legvégén kerül elő egy női hadifogoly, akinek a háborús krónika katartikus lezárását köszönhetjük.


Műfaji értékeiken túl Kubrick későbbi pályáját tekintve is fontos motívumokat hordoznak ezek az alkotások. A gyilkos csókja végső leszámolása mintha a Ragyogás hírhedt baltás tombolásának szolid előképe lenne, míg az álomjelenet sok elemző szerint a 2001 Csillagkapu-szekvenciáját előlegezi meg. A dicsőség ösvényeiben ábrázolt hadvezetési gátlástalanságtól és cinizmustól pedig egyenes út vezet a Dr. Strangelove-ban, majd még később az Acéllövedékben megjelenő totális abszurdig, amely a maga teljességében mutatja fel minden háború elemi értelmetlenségét.


Extrák: semmi.




A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11605