KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szuperbojz

Csillag Márton

Szuperbojz – magyar, 2009. Rendezte: Kabay Barna. Írta: Litkai Gergely. Kép: Máthé Tibor. Zene: Berkes Gábor. Szereplők: Bajor Imre (Johnny G.), Kolovratnik Krisztián (Misi), Gesztesi Károly (Béla), Mucsi Zoltán (Róka), Kálloy Molnár Péter (Guszti), Kerekes Vica (Judit). Forgalmazó: CinemaStar. 82 perc.

Az 1983-as Jób lázadásának társrendezője a Meseautó-remake elkészülte óta nem rendezett nagyjátékfilmet, inkább producerként, tisztes alkotói távolból felügyelte, hogyan mondja fel a leckét a rendezői székben Gyöngyössy Bence. Két újabb remake (Egy szoknya, egy nadrág, Egy bolond százat csinál) és egy betörővígjáték (Papírkutyák) után azonban Kabay Barna úgy érezhette, ismét kézbe kell vennie a direktori feladatokat, és megkísérelt készíteni egy olyan közönségfilmet, amelyet a Valami Amerika-filmek és a Szomszédok-teleregény rajongói egyaránt szeretnek majd. Az első csoport megnyerésére a könnyűvázas cselekmény és a színes figurák, a másodikéra Bajor Imre szerepeltetése jelenthetett garanciát az alkotók számára, az elkészült Szuperbojz azonban – a készítői szándékkal szemben – csupán azokat elégíti ki, akik vagy a magyar trash szerelmesei, vagy pedig olyan mértékben szenvedtek vereséget a rendszerváltás győztes társadalmi erőivel szemben, hogy egy ilyen ártalmatlan vígjáték az évek óta kutatott gondűzőt jelenti számukra. A Szuperbojz egyszerű képlet alapján felhúzott történet, melyben a generációs ellentétektől kezdve a szórakoztatóipar kritikáján keresztül a szex–állatkert–rock’n’roll szentháromságig minden fontos alkotóelem megtalálható, a kivitelezés azonban olyan gyatra, mintha az egész kimaradt jelenetek és bakik gyűjteménye lenne. És furcsa módon ez a film szerencséje: a helyenként kibogozhatatlan motivációkat és dramaturgiai következetlenségeket önmagában nem menthette volna meg a tisztességes fényképezés és néhány korrekt alakítás, a forgatókönyv és a rendezés hiányosságaiból fakadó bohózatjelleg azonban a vígjáték szintjéről a jelenség szintjére emeli a filmet, megmutatva, hogy még a leginkább bejáratott mankóval is nagyot lehet esni, kivált ha az ember nagyon siet vele.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10012