KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Zelki János: Fehéri Tamás (1927–2002)
MAGYAR MŰHELY
• Ágfalvi Attila: Nagybudapesti képüldözés Beszélgetés Báron Györggyel, Bojár Iván Andrással és Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: A mi városunk Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Dániel Ferenc: Zsivaj a Népbüfékben Budapest, a mozgó város
• Jeles András: Platón képernyője Napló-töredékek
• Bakács Tibor Settenkedő: A vadkan meg a kolorádók Pannon áldokumentumfilmek
• N. N.: Magyar áldokumentumfilmek
• Sipos Júlia: Hiszem is, nem is Beszélgetés Radnóti Sándorral és Kardos Sándorral

• Elekes Györgyi: Világégés és animáció Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Kriston László: Generation G Világpolgárok filmen
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Mellékszál Berlin
• N. N.: Az 52. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kolozsi László: Panelkapcsolat Új német filmek
• Kovács Ilona: Szerelem hímnemben és nőnemben Patrice Chéreau filmjei
• Zoltán Gábor: Nyolc szerda Patrice Chéreau: Intimitás
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: A toll súlya Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
• Kelecsényi László: Méz és epe Krencsey-emlékiratok
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Vatta az agyban Vecsernyés János: Kvartett
DVD
• Pápai Zsolt: Lábunk előtt hever a világ Joseph L. Mankiewicz: Mindent Éváról
FESZTIVÁL
• Palotai János: Rövidre vágva Clermont-Ferrand
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Szabad szerda
• Pápai Zsolt: Pánikszoba
• Harmat György: Angyalok, végállomás
• Hungler Tímea: A vér kötelez
• Varró Attila: Rollerball
• Herpai Gergely: Hart háborúja
• Köves Gábor: Megszólít az éjszaka
• Kis Anna: Fújd szárazra, édes!
• Mátyás Péter: Végtelen és képtelen
• Tamás Amaryllis: Tükör

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Star Trek

Nevelős Zoltán

Star Trek – amerikai, 2009. Rendezte: J.J. Abrams. Írta: Roberto Orci, Alex Kurtzman és Gene Roddenberry. Kép: Daniel Mindel. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Chris Pine (Kirk), Zachary Quinto (Spock), Eric Bana (Nero), Simon Pegg (Scotty), John Cho (Hikaru Sulu hadnagy), Bruce Greenwood (Christopher Pike). Gyártó: Bad Robot / Paramount / Spyglass. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 120 perc.

 

Az eredeti Star Trek-sorozat, a tíz mozifilm és a kiágazó későbbi sorozatok leglényegesebb tulajdonsága a sorozatjelleg volt: élvezeti értékük a belső utalások, a visszatérő szereplők, helyszínek és történetszálak felismerése révén hatványozódott. Az új Star Trek-film nem a koherens mítoszrendszert építi tovább, hanem merész kanyarral az eredeti sorozat elé vág, és azt meséli el, hogyan jött össze az Enterprise űrhajó legendás legénysége élen James T. Kirk kapitánnyal.

Mivel az új film cselekményében lehetségessé válik az időutazás, alkalom nyílik alternatív eseményláncok indítására. Ez mellesleg felmentést is jelent az alól, hogy jelen film cselekményét (és esetleges folytatásaiét) olyan aprólékosan összhangba kelljen hozni a Star Trek-mítosz eddig született történeteivel, ahogy az a sorozat szülőatyjának, az 1991-ben elhunyt Gene Roddenberrynek megkerülhetetlen elvárása volt. A szereposztás különösen érdekes illesztési pont: az eredeti stábra arcvonásokban is emlékeztető színészeket válogattak a maroknyi főszerepre, Leonard Nimoy pedig egyetlenként a régiek közül személyesen is feltűnik – szintén az időutazásos trükk segítségével. Az Eltűntek-sorozattal befutott J. J. Abrams a hagyományokkal pimaszul játszadozó Star Trek-filmet alkotott, amely igen messzire távolodik a jellegzetes tévés kulisszáktól és kardot nyelt színészi játéktól. Az eredeti sorozat makulátlan díszletvilágához képest Abrams nem átall valószerűen megkopott tárgyi környezetet használni, ami összhangban áll az ösztönösebb színészvezetéssel és akciójeleneteinek nyersebb, durvább megvalósításával.

A 2002-es Nemezissel és a tévésorozat-család legkésőbbi szériájának, az Enterprise-nak 2005-ös befejeződésével a Star Trek-univerzum, ahogy eddig ismertük, véget ért. Az Abrams-féle újraindítással valami új Star Trek kezdődik, ami a régi mitológia híveinek aligha fogadható el egyenrangú folytatásként, de lehet, hogy a sorozat akár még új lendületet is tud venni azzal, hogy szakít saját ortodoxiájával.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9863