KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Zelki János: Fehéri Tamás (1927–2002)
MAGYAR MŰHELY
• Ágfalvi Attila: Nagybudapesti képüldözés Beszélgetés Báron Györggyel, Bojár Iván Andrással és Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: A mi városunk Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Dániel Ferenc: Zsivaj a Népbüfékben Budapest, a mozgó város
• Jeles András: Platón képernyője Napló-töredékek
• Bakács Tibor Settenkedő: A vadkan meg a kolorádók Pannon áldokumentumfilmek
• N. N.: Magyar áldokumentumfilmek
• Sipos Júlia: Hiszem is, nem is Beszélgetés Radnóti Sándorral és Kardos Sándorral

• Elekes Györgyi: Világégés és animáció Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Kriston László: Generation G Világpolgárok filmen
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Mellékszál Berlin
• N. N.: Az 52. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kolozsi László: Panelkapcsolat Új német filmek
• Kovács Ilona: Szerelem hímnemben és nőnemben Patrice Chéreau filmjei
• Zoltán Gábor: Nyolc szerda Patrice Chéreau: Intimitás
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: A toll súlya Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
• Kelecsényi László: Méz és epe Krencsey-emlékiratok
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Vatta az agyban Vecsernyés János: Kvartett
DVD
• Pápai Zsolt: Lábunk előtt hever a világ Joseph L. Mankiewicz: Mindent Éváról
FESZTIVÁL
• Palotai János: Rövidre vágva Clermont-Ferrand
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Szabad szerda
• Pápai Zsolt: Pánikszoba
• Harmat György: Angyalok, végállomás
• Hungler Tímea: A vér kötelez
• Varró Attila: Rollerball
• Herpai Gergely: Hart háborúja
• Köves Gábor: Megszólít az éjszaka
• Kis Anna: Fújd szárazra, édes!
• Mátyás Péter: Végtelen és képtelen
• Tamás Amaryllis: Tükör

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bad Boys

Nánay Bence

Szokványos, unásig ismert kriminek indul a film. A maffia megszerzi a rendőrség raktárában megsemmisítésre váró kábítószert, túszokat szednek, két rendőr rájuk talál, leszámolás.

Valljuk be, ez a történet nem hat az újdonság erejével. Ilyesmivel már nem nagyon lehet becsalogatni a nézőt a moziba. Bármilyen izgalmas akciójelenetekkel kápráztat el a rendező, ez önmagában már nem elég. Nem eladható.

A Bad boys azonban mégsem szokványos krimi, és a legkevésbé sem unalmas. Ugyanis a két rendőr egyáltalán nem hasonlít egy átlagos akciófilm hőseihez. Épp ellenkezőleg.

Egyikük (Martin Lawrence) tipikus papucsférj, három gyerekkel, elálló fülekkel és jó adag kisebbrendűségi komplexussal. A másik (Will Smith) már inkább megközelíti az akcióhős típusát: sok pénze van, ragadnak rá a nők, de ő meg rettenetesen hiú és betegesen öntelt.

Mind a ketten nagyon szeretnének hasonlítani egy igazi akcióhősre. És éppen ez a legszórakoztatóbb a filmben, ahogy a két rendőr megpróbálja utánozni azokat a gesztusokat, azt a hanghordozást, amit a moziban vagy a tévében a nagyoktól láttak. Ettől persze csak még nevetségesebb lesz minden egyes mozdulatuk.

Őszintén szólva én a film végére sem tudtam eldönteni, hogy akciófilm vagy akciófilm-paródia az, amit nézek. Valószínűleg mind a kettő, egyben. Most ez a divat. Two in one.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=913