KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Zelki János: Fehéri Tamás (1927–2002)
MAGYAR MŰHELY
• Ágfalvi Attila: Nagybudapesti képüldözés Beszélgetés Báron Györggyel, Bojár Iván Andrással és Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: A mi városunk Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Dániel Ferenc: Zsivaj a Népbüfékben Budapest, a mozgó város
• Jeles András: Platón képernyője Napló-töredékek
• Bakács Tibor Settenkedő: A vadkan meg a kolorádók Pannon áldokumentumfilmek
• N. N.: Magyar áldokumentumfilmek
• Sipos Júlia: Hiszem is, nem is Beszélgetés Radnóti Sándorral és Kardos Sándorral

• Elekes Györgyi: Világégés és animáció Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Kriston László: Generation G Világpolgárok filmen
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Mellékszál Berlin
• N. N.: Az 52. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kolozsi László: Panelkapcsolat Új német filmek
• Kovács Ilona: Szerelem hímnemben és nőnemben Patrice Chéreau filmjei
• Zoltán Gábor: Nyolc szerda Patrice Chéreau: Intimitás
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: A toll súlya Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
• Kelecsényi László: Méz és epe Krencsey-emlékiratok
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Vatta az agyban Vecsernyés János: Kvartett
DVD
• Pápai Zsolt: Lábunk előtt hever a világ Joseph L. Mankiewicz: Mindent Éváról
FESZTIVÁL
• Palotai János: Rövidre vágva Clermont-Ferrand
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Szabad szerda
• Pápai Zsolt: Pánikszoba
• Harmat György: Angyalok, végállomás
• Hungler Tímea: A vér kötelez
• Varró Attila: Rollerball
• Herpai Gergely: Hart háborúja
• Köves Gábor: Megszólít az éjszaka
• Kis Anna: Fújd szárazra, édes!
• Mátyás Péter: Végtelen és képtelen
• Tamás Amaryllis: Tükör

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról

Csala Károly

 

Tavaly új sorozat indult a szovjet filmkönyv-kiadásban: A szocializmus világának filmvászna címmel. Alkotói portrékat, vázlatos kismonográfiákat szándékoznak megjelentetni ebben a szocialista tábor országainak kiemelkedő filmművészeiről. A sorozat kiadója a Szovjetunió Filmművészeinek Szövetsége. Mindjárt a második darab bennünket érint: Kovács András művészetéről ad áttekintést. (A címe: Kovács András filmrendező.) Az olcsó, fűzött könyvecske 30 000 példányban került a szovjet filmkedvelőkhöz.

Szerzője Alekszandr Sztyepanovics Trosin, fiatal kritikus. Személyével és írásművével kapcsolatban nehezen kerülhető el a máskülönben nem sokat mondó „rokonszenves” jelző; moszkvai találkozásunkkor kiderült róla, hogy tervezett munkásságának java részét épp a magyar filmművészet mélyebb megismerésének és megismertetésének kívánja szentelni, e célból nyelvünk tanulmányozásának is nekilátott. Könyvéből pedig kitűnik, hogy még a nyelv beható ismerete nélkül is képes volt alapos tájékozódásra viszonyainkban: nem pusztán magyar filmeket tanulmányozott figyelmesen, de a magyar szellemi élet egyéb területein sem járatlan, jól eligazodik hazai problémáinkban.

Természetesen választott tárgya, Kovács András eddigi életműve meg is kívánja az ilyesfajta részletesebb ismereteket. Hiszen – amint a könyvből is szépen kiderül – Kovács művének egyik legjelentősebb mozzanata az úttörő témakeresés és kiválasztás, az olyan publicisztikai témáknak művészi formába fogalmazása, amelyekről igazából rendszerint csak épp egy-egy új Kovács-film bemutatása nyomán kerekedett és kerekedik parázs vita a sajtóban. A történelmi önvizsgálat kérdéseitől a fiatalok „extázisáig”, Lukács György forradalmiság-fogalmától az új gazdasági mechanizmus és a demokrácia kapcsolatáig, a megalkuvás és hamis tudat kontra ésszerű kompromisszum és felelősségvállalás problémaköréig – mind-mind olyan téma, amely csak akkor nem válik egy „idegen” értelmezésében puszta morális, vagy ellenkezőleg, kizárólagosan politikai kérdésfelvetéssé, ha az értelmező csakugyan a konkrét magyar viszonyokhoz képes kapcsolni őket (ahogy Kovács András filmjeiben is kapcsolódik az egyén erkölcsi gondja-baja a konkrét jelen történelméhez). S Trosinról elmondhatjuk mindezt.

A művészi forma elemzése finom megfigyelésekben gazdag e könyvecskében; a „vitaforma”, a sok párbeszédes előadásmód és a képi megformálás viszonyának fejlődését is meggyőző megállapításokkal képes kommentálni – s ez nem is olyan csekélység, tekintettel rá, hogy Kovács András egész rendezői működésének leginkább vitára alkalmas, s a hazai szaksajtóban korántsem kimerítő alapossággal tárgyalt kérdését érinti ezeken a pontokon.

Mindent összevetve, nem felületes vázlat ez Kovács András munkásságáról, hanem csakugyan monografikus igényű és módszerű tanulmány, terjedelmében, persze, korlátozott, de gondolatmenetében teljes. Hozzájárulás a magyar film külhoni „hódításához”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7995