KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Zelki János: Fehéri Tamás (1927–2002)
MAGYAR MŰHELY
• Ágfalvi Attila: Nagybudapesti képüldözés Beszélgetés Báron Györggyel, Bojár Iván Andrással és Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: A mi városunk Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Dániel Ferenc: Zsivaj a Népbüfékben Budapest, a mozgó város
• Jeles András: Platón képernyője Napló-töredékek
• Bakács Tibor Settenkedő: A vadkan meg a kolorádók Pannon áldokumentumfilmek
• N. N.: Magyar áldokumentumfilmek
• Sipos Júlia: Hiszem is, nem is Beszélgetés Radnóti Sándorral és Kardos Sándorral

• Elekes Györgyi: Világégés és animáció Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Kriston László: Generation G Világpolgárok filmen
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Mellékszál Berlin
• N. N.: Az 52. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kolozsi László: Panelkapcsolat Új német filmek
• Kovács Ilona: Szerelem hímnemben és nőnemben Patrice Chéreau filmjei
• Zoltán Gábor: Nyolc szerda Patrice Chéreau: Intimitás
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: A toll súlya Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
• Kelecsényi László: Méz és epe Krencsey-emlékiratok
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Vatta az agyban Vecsernyés János: Kvartett
DVD
• Pápai Zsolt: Lábunk előtt hever a világ Joseph L. Mankiewicz: Mindent Éváról
FESZTIVÁL
• Palotai János: Rövidre vágva Clermont-Ferrand
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Szabad szerda
• Pápai Zsolt: Pánikszoba
• Harmat György: Angyalok, végállomás
• Hungler Tímea: A vér kötelez
• Varró Attila: Rollerball
• Herpai Gergely: Hart háborúja
• Köves Gábor: Megszólít az éjszaka
• Kis Anna: Fújd szárazra, édes!
• Mátyás Péter: Végtelen és képtelen
• Tamás Amaryllis: Tükör

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egyiptom hercege

Harmat György

 

Bizonyosan az én naivitásom, de meglepődtem a DreamWorks cég vadonatúj, Mózesről szóló produkciójának befejezésén. A mű ugyanis tulajdonképpen ott ér véget, hogy Izrael népe biztonsággal átér a „veres tenger” túlpartjára. Az utolsó kép ugyan a Szabadítót mutatja, amint jő lefelé a Sinai hegyéről a két kőtáblával a kezében, ám a tábláknak szinte csak a sziluettjét látjuk, hogy mi van rajtuk, azt nem.

Ugyan el nem tudom képzelni, hogyan vihető rajzfilmre a tízparancsolat, mégis úgy gondoltam, az Úr által „színről színre” ismert próféta ábrázolásához elengedhetetlen az aranyborjú históriája éppúgy, mint az isteni törvények.

Ha jobban belegondolunk, logikus, hogy az Egyiptom hercege, „a modern hollywoodi népművelés” terméke mindössze Mózes II. könyvének első egyharmadát dolgozza fel. „Mózes csudálatos megmenekülése és neveltetése, elhívatása”, felruháztatása csodatévő erővel, a Fáraó makacssága okán az egyiptomiakon esett tíz csapás, a zsidók Mózes vezette, Úr vezérelte szerencsés kivonulása a szolgaságból: pontosan az a kalandos mese, mely a serdületlen (és talán a serdülő) ifjúság szórakoztatására és okulására szolgál.

Az viszont külön figyelmet érdemel, hogy mekkora hangsúlyt kap két olyan motívum, melyekre az Ótestamentum még csak nem is utal. Huszadik századi szem kellett hozzá, hogy a szent szöveg néhány mondatában észrevegye, a modern művész érzéke, hogy belőlük kibontsa az identitás (a zsidó Mózes, szolgák testvére egyiptomi főúrként nevelkedik) és a barátság - árulás (arra a Fáraóra támad, aki gyermek- és ifjúkora hű társa volt) drámáját. „Az egész eddigi életem hazugság”, „egy királyságot sem lehet rabszolgaságra építeni” – hangoznak az igencsak mai mondatok a bibliai történet igényes, változó intenzitású (üresjáratokban sem szűkölködő), legalább két zseniális „mozgó képzőművészeti egységet” felvonultató (Mózes falirajzokban megelevenedő álma; a csapások) animációs filmváltozatában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3974