KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Zelki János: Fehéri Tamás (1927–2002)
MAGYAR MŰHELY
• Ágfalvi Attila: Nagybudapesti képüldözés Beszélgetés Báron Györggyel, Bojár Iván Andrással és Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: A mi városunk Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Dániel Ferenc: Zsivaj a Népbüfékben Budapest, a mozgó város
• Jeles András: Platón képernyője Napló-töredékek
• Bakács Tibor Settenkedő: A vadkan meg a kolorádók Pannon áldokumentumfilmek
• N. N.: Magyar áldokumentumfilmek
• Sipos Júlia: Hiszem is, nem is Beszélgetés Radnóti Sándorral és Kardos Sándorral

• Elekes Györgyi: Világégés és animáció Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Kriston László: Generation G Világpolgárok filmen
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Mellékszál Berlin
• N. N.: Az 52. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kolozsi László: Panelkapcsolat Új német filmek
• Kovács Ilona: Szerelem hímnemben és nőnemben Patrice Chéreau filmjei
• Zoltán Gábor: Nyolc szerda Patrice Chéreau: Intimitás
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: A toll súlya Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
• Kelecsényi László: Méz és epe Krencsey-emlékiratok
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Vatta az agyban Vecsernyés János: Kvartett
DVD
• Pápai Zsolt: Lábunk előtt hever a világ Joseph L. Mankiewicz: Mindent Éváról
FESZTIVÁL
• Palotai János: Rövidre vágva Clermont-Ferrand
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Szabad szerda
• Pápai Zsolt: Pánikszoba
• Harmat György: Angyalok, végállomás
• Hungler Tímea: A vér kötelez
• Varró Attila: Rollerball
• Herpai Gergely: Hart háborúja
• Köves Gábor: Megszólít az éjszaka
• Kis Anna: Fújd szárazra, édes!
• Mátyás Péter: Végtelen és képtelen
• Tamás Amaryllis: Tükör

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

7 vérfagyasztó nap

Benke Attila

7 Days in Entebbe – angol, 2018. Rendező: José Padilha. Forgatókönyv: Gregory Burke. Kép: Lula Carvalho. Szereplők: Rosamund Pike (Brigitte Kuhlmann), Daniel Brühl (Wilfried Böse), Eddie Marsan (Shimon Peres), Ben Schnetzer (Zeev Hirsch), Nonso Anozie (Idi Amin), Lior Ashkenazi (Yitzhak Rabin). Gyártó: Participant Media / Working Title Films. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 107 perc.

 

A szuperhősfilmek által uralt fősodorban üdítően hatnak a kortárs globális krízisekre reflektáló történelmi témájú vagy jelen idejű politikai thrillerek (Argo-akció, Az U.N.C.L.E. embere, Atomszőke, Barry Seal, Vörös veréb). A máig megoldatlan izraeli-palesztin konfliktusról szól a 7 vérfagyasztó nap, melyet az a José Padilha rendezett, akinek a brazil alvilággal és a fehérgalléros bűnözéssel foglalkozó kiváló bűnfilmjeit, a Elit halálosztókat és a remek Narcos-tévésorozatot köszönhetjük.

A politikai thriller az 1976-os ugandai túszdrámát dolgozza fel, melynek során a Palesztin Népi Felszabadítási Front harcosai és a német szélsőbalos Forradalmi Sejtek két aktivistája (Brigitte Kuhlmann és Wilfried Böse) foglyul ejtették a Tel-Avivból Párizsba tartó gép utasait a helyi diktátor, Idi Amin Dada támogatásával az entebbei reptéren, és a túszok életéért cserébe bajtársaik szabadon engedését követelték az izraeli kormánytól, illetve az ENSZ-től.

Padilha komplex módon vitte vászonra a korábban már többször megfilmesített történetet: még a szörnyetegnek tartott terroristákat is szenvedő, kételkedő emberként mutatja be, és a mentőakciót kiötlő civakodó politikusokból sem csinál hőst. Kiváltképp érdekes a Daniel Brühl és Rosamund Pike által páratlan hitelességgel eljátszott két német terrorista, akik ha sokszor bántóan didaktikus dialógusok formájában is, de a radikalizmus kérdéseit feszegetik: miközben a náci Németország múltjával küzdő páros Izraelt nevezi gonosz fasiszta államnak, maguk is egyre inkább a nácikhoz válnak hasonlóvá (ártatlan zsidókat kellene kivégezniük a származásuk miatt). A 7 vérfagyasztó nap nagy érdeme, hogy sok más kortárs thrillerrel ellentétben nem bagatellizálja el a politikai témát, ha a fő sztorival párhuzamosan kibontakozó szimbolikus táncjelenetek rontják is a film komolyságát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13678