KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Zelki János: Fehéri Tamás (1927–2002)
MAGYAR MŰHELY
• Ágfalvi Attila: Nagybudapesti képüldözés Beszélgetés Báron Györggyel, Bojár Iván Andrással és Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: A mi városunk Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Dániel Ferenc: Zsivaj a Népbüfékben Budapest, a mozgó város
• Jeles András: Platón képernyője Napló-töredékek
• Bakács Tibor Settenkedő: A vadkan meg a kolorádók Pannon áldokumentumfilmek
• N. N.: Magyar áldokumentumfilmek
• Sipos Júlia: Hiszem is, nem is Beszélgetés Radnóti Sándorral és Kardos Sándorral

• Elekes Györgyi: Világégés és animáció Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Kriston László: Generation G Világpolgárok filmen
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Mellékszál Berlin
• N. N.: Az 52. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kolozsi László: Panelkapcsolat Új német filmek
• Kovács Ilona: Szerelem hímnemben és nőnemben Patrice Chéreau filmjei
• Zoltán Gábor: Nyolc szerda Patrice Chéreau: Intimitás
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: A toll súlya Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
• Kelecsényi László: Méz és epe Krencsey-emlékiratok
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Vatta az agyban Vecsernyés János: Kvartett
DVD
• Pápai Zsolt: Lábunk előtt hever a világ Joseph L. Mankiewicz: Mindent Éváról
FESZTIVÁL
• Palotai János: Rövidre vágva Clermont-Ferrand
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Szabad szerda
• Pápai Zsolt: Pánikszoba
• Harmat György: Angyalok, végállomás
• Hungler Tímea: A vér kötelez
• Varró Attila: Rollerball
• Herpai Gergely: Hart háborúja
• Köves Gábor: Megszólít az éjszaka
• Kis Anna: Fújd szárazra, édes!
• Mátyás Péter: Végtelen és képtelen
• Tamás Amaryllis: Tükör

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kosok

Kolozsi László

Hrútar – izlandi, 2015. Rendezte és írta: Grimur Hákonarson. Kép: Sturla Brandth Grovlen. Zene: Atli Örvarsson. Szereplők: Sigurdur Sigurjónsson (Gummi), Theodór Júliusson (Kiddi), Charlotte Boving (Katrin), Jon Benonysson (Runólfur). Gyártó: Netop Films. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 93 perc.

 

Az alig több mint háromszázezres Izlandon mindenki pontosan ismeri a családfáját, számon tartja a közelebb és távolabbi rokonokat, vagyis az ország inkább hasonlít egy nagy családra, mint egy spontán létrejött közösségre. A Kosokból nem csak az derül ki, hogy ez nem jelent mindenképpen és feltétlenül jó viszonyt, hanem az is, hogy a családfakutatás gerjedelméből részesülnek a haszonállatok is: az is nyilván van tartva, melyik juh, melyik alomból származtatható, kik a közös ősök. Gummi, a szakállas, kissé a télapót idéző pásztorcsalád sarj, részesül a modernizált Izland szűkös örömeiből: komolyzenét hallgat, van fürdőszobája, a többi falubéliéhez hasonlító kőháza, fűtött csűrje, összkomfortos birkaólja, de a külsőségeken kívül nem sok nyomát lelni fel a változásoknak. Minden olyan, mint évszázadokkal korábban. Gummi olyan szeretettel öleli a birkáit, mintha rokonai lennének. Márpedig egy olyan életben, melynek középpontjában az állat áll, mi sem lehet fontosabb egy állatszépségversenynél. A helyi versenyen Gummi kosa a szintúgy pátriárkaszerű, szintén vörös szakállas, Kiddi birkájával szemben marad alul. Ez a sérelmének eredője, ez a drámai csata kezdete. Kiddi és Gummi, bár testvérek, negyven éve nem beszélnek egymással. Gummi nem tudja elviselni a vereséget, és surlóvész jeleit kreálja a győztes állatra.

Hákonarson filmjében a vész olyan lesz, mint egy önbeteljesítő, végzetes jóslat. Minél jobban elfajul a testvérek küzdelme, minél inkább magukra maradnak, minél vadabb lesz az izlandi táj, annál inkább hat a történetük ősi, bibliai történetként. Mintha az ősatyák földjén járnánk. A tél is olyan, mintha az ősidőkből jönnének viharai. Súlyos ősi, gyönyörű történet a Kosok. Izlandi megváltástörténet. Istenek nélkül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12514