KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/április
KRÓNIKA
• Fehér György: Föld Ottó halálára
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: Derék had Játékfilmek
• Varga Balázs: Valami történik Beszélgetés Koltai Lajossal
• N. N.: A 33. Magyar Filmszemle díjai
• Stőhr Lóránt: Falusi séta Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Mihancsik Zsófia: Szeretet-skála Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bakács Tibor Settenkedő: A két Holovácz Kisjátékfilmek
• Andor Tamás: Téged is leleplez Dokumentumfilmek

• Csejdy András: Mi az ördög David Lynch: Mullholland Drive
• Nevelős Zoltán: Mágus a neten davidlynch.com
• Horváth Antal Balázs: Bizonytalan földrajz Lynch-szótár
• Kolozsi László: Marilyn, szomorúság Egy kép
• Szűk Balázs: Hangyák a szalonban Buñuel állatszimbólumai
• Bikácsy Gergely: A zsarnok valóság Buñuel foglyai
• Ardai Zoltán: Lovagról és papokról Huysmans/Buñuel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Féljünk együtt! Alfred Hitchcock
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Japán csend Pordenone – Sacile
KRITIKA
• Békés Pál: Mivégre? Kamondi Zoltán: Kísértések
• Báron György: Csak egy zenész Szabó István: Szembesítés
• Korcsog Balázs: Inter arma Wilhelm Furtwängler
• Mátyás Péter: Home, home Gárdos Éva: Amerikai rapszódia
• Takács Ferenc: Klisé-világ Todd Solondz: Helyzetek és gyakorlatok
• Spiró György: Senkifilmje Danis Tanović: Senkiföldje
• Varró Attila: Képmás-világ Alejandro Amenábar: Más világ
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: Banditák
• Ardai Zoltán: Az ígéret megszállottja
• Vidovszky György: Kikötői hírek
• Elek Kálmán: Az igazság nevében
• Tosoki Gyula: Nagyon nagy Ő
• Pápai Zsolt: 40 nap és 40 éjszaka
• Kézai Krisztina: Szerelem a végzeten
• Tamás Amaryllis: Kiss Kiss (Bang Bang)

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálos mánia

Ardai Zoltán

 

Ennek az amerikai produkcióban készült, New York-i helyszínen játszódó és egész konstrukcióját tekintve is típusosan amerikai rémfilmnek legfőbb különlegessége, hogy rendezője nemrégiben amerikanizálódott magyar, aki budapesti magyar operatőrrel forgatta művét. A felhasznált színes nyersanyag szerény minősége, a jelenetek szuggesztivitását időnként meg-megtörő rendezésbeli botlások, a dialógusokbeli esetlenségek vagy a film hirtelen (minden thrillerművészeti kifinomultságot nélkülöző) lezárulása nem túlontúl bántó, inkább bizonyos elsőfilmes bájról beszélhetünk, különösen, hogy a Halálos mánia amúgy sem humortalan thriller. Hogy a műfajt inkább csak mennyiségi értelemben gyarapítja, azt sem sérelmezhetjük nagyon: a műfaji sztereotípiák és a teremtő-erejű nagy elődök munkáiból átvett motívumok sűrűn és szervesen összegződnek itt: hamisítatlan tengerentúli félhorror-produktummal van dolgunk. Többletet mindenekelőtt a filmbeli ölőmániás zsaroló-figura egyénítése jelent, ezé a jó intellektusú fiatalemberé, aki egy felsőoktatási központ alagsori rendszerében tanyázik szerelőként (míg odafönt nálánál szellemtelenebb kiváltságosok élik világukat). Habár sok monoton szokása van – például: agonizáló áldozatait ritkán mulasztja el gonosz gyengédséggel szájoncuppantani –, egyetlen percre sem válik untató alakká.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5520