KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/április
KRÓNIKA
• Fehér György: Föld Ottó halálára
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: Derék had Játékfilmek
• Varga Balázs: Valami történik Beszélgetés Koltai Lajossal
• N. N.: A 33. Magyar Filmszemle díjai
• Stőhr Lóránt: Falusi séta Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Mihancsik Zsófia: Szeretet-skála Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bakács Tibor Settenkedő: A két Holovácz Kisjátékfilmek
• Andor Tamás: Téged is leleplez Dokumentumfilmek

• Csejdy András: Mi az ördög David Lynch: Mullholland Drive
• Nevelős Zoltán: Mágus a neten davidlynch.com
• Horváth Antal Balázs: Bizonytalan földrajz Lynch-szótár
• Kolozsi László: Marilyn, szomorúság Egy kép
• Szűk Balázs: Hangyák a szalonban Buñuel állatszimbólumai
• Bikácsy Gergely: A zsarnok valóság Buñuel foglyai
• Ardai Zoltán: Lovagról és papokról Huysmans/Buñuel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Féljünk együtt! Alfred Hitchcock
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Japán csend Pordenone – Sacile
KRITIKA
• Békés Pál: Mivégre? Kamondi Zoltán: Kísértések
• Báron György: Csak egy zenész Szabó István: Szembesítés
• Korcsog Balázs: Inter arma Wilhelm Furtwängler
• Mátyás Péter: Home, home Gárdos Éva: Amerikai rapszódia
• Takács Ferenc: Klisé-világ Todd Solondz: Helyzetek és gyakorlatok
• Spiró György: Senkifilmje Danis Tanović: Senkiföldje
• Varró Attila: Képmás-világ Alejandro Amenábar: Más világ
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: Banditák
• Ardai Zoltán: Az ígéret megszállottja
• Vidovszky György: Kikötői hírek
• Elek Kálmán: Az igazság nevében
• Tosoki Gyula: Nagyon nagy Ő
• Pápai Zsolt: 40 nap és 40 éjszaka
• Kézai Krisztina: Szerelem a végzeten
• Tamás Amaryllis: Kiss Kiss (Bang Bang)

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Támadás a Fehér Ház ellen 2. - London ostroma

Andorka György

London Has Fallen – amerikai, 2015. Rendezte: Babak Najafi. Írta: Katrin Benedikt, Christian Gudegast. Kép: Ed Wild. Zene: Trevor Morris. Szereplők: Gerard Butler (Banning), Aaron Eckhart (Asher), Morgan Freeman (Trumbull), Jackie Earle Haley (Mason), Angela Bassett (Jacobs). Gyártó: Millennium Films / LHF Film. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 99 perc.

 

Ha van tanulsága a London ostromának, az minden bizonnyal az, hogy a Drágán add az életed! nyolcvanas évek végén megtalált csodareceptje, amely a helyszín variálásával bő egy évtizedig kiapadhatatlan forrást biztosított mára klasszikussá érett akciófilmek sorának, még akkor is bombabiztos Jolly Jokerként működik, ha nagyon igyekeznek elbaltázni. A bárgyúságban előzményére és Emmerich vonatkozó dolgozatára is rálicitáló műalkotás az a fajta zászlólengető amerikai revans-fantázia, amiről azt hittük, rég eljárt felette az idő, de a több száz(!) rosszfiút igénylő, teljesen elrugaszkodott terrorista-mesterterv és a sokaknál bizonnyal fejfájást okozó ideológiai maszlag ellenére bőven nézhetővé teszi a felesleges sallangok nélküli, tökéletesen formulakövető cselekmény, valamint Butler és Eckhart mostanra összeérett buddy-párosa. Utóbbiak ezúttal közösen kényszerülnek macska-egér játékba a városnyira kitágított színtéren – a humoruk ugyan száraz és a kelleténél szórványosabb, de azért működik a kémia. A megbízható menetrend szerint érkező tűzharcoknak és henteléseknek köszönhetően az adrenalinszintre nincs panasz, az egészségesen rövid játékidő alatt a legtöbb suspense-t azonban ezzel együtt is az a jelenet tartogatja, ahol az Angela Merkel-alteregó a nyugati vezetőket kiiktató nagyszabású merénylet előtt testőre intése ellenére magához enged egy virággal kedveskedő kislányt. A zsánerélvezetek kopója egyszerre szagot fog: csak nem otromba, bár adekvát metafora következik ettől a nyolcvanas évekből előlépett, minden politikai korrektségtől mentes filmlektűrtől, amiben az ügyeletes McLane-klón kreatív neologizmussal „Faszomisztánnak” titulálja a bajkeverők földjét? Báránybőrbe bújt farkasoknak nyitunk ajtót a humanizmus jegyében, visszhangzik a súlyos üzenet a rágcsától percegő széksorok között (Donald Trump a levegőbe bokszol a háttérben)? Lelőjük a poént, bár ez utóbb csupán vörös heringnek bizonyul.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12686