KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Baby Mama

Parádi Orsolya

Baby Mama – amerikai, 2008. Rendezte és írta: Michael McCullers. Kép: Daryn Okada. Zene: Jeff Richmond. Szereplők: Amy Poehler (Angie), Tina Fey (Kate), Greg Kinnear (Rob), Dax Shepard (Carl), Sigourney Weaver (Chaffee), Steve Martin (Barry), Maura Tierney (Caroline). Gyártó: Broadway Video. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 99 perc.

 

Mi az? Professzionális munkavégzés a felső vezetői rétegben, teljes emancipáltság, egyszersmind akut ellágyulás és nyelveken szólás kistermetű, kerek, kopasz emberi lények láttán. A megfejtés: dübörgő biológiai óra. A gazdag európai országok (pl. Svédország) után kezd az Egyesült Államokban is divattá válni, hogy jólszituált harmincas-negyvenes nők egyedül vállalnak gyereket. Egy jóképű donor anyagát felhasználva már fénykép és génállomány alapján be lehet lőni, milyen lesz az eljövendő kisded. Ha pedig valaki történetesen 37 évesen úgy dönt, elindul ezen az úton, és minden anyagi eszköz a rendelkezésére áll, de meddő, vagy valamilyen szervi elváltozás miatt nem sikerül teherbe esnie, ott a lehetőség, hogy béranyával „dolgoztasson”.

A Baby Mama esetében azonban a béranya figurája a lelkesítő Juno-jelenség totális ellentéte. Nem egy felvilágosult és öntudatos, véletlenül teherbe esett tinédzser dönt úgy, hogy megszüli a babát, majd megfelelő pótszülőket keres neki, hanem egy igénytelen, munkásosztálybeli „white trash” vállalja sok pénzért ugyanezt.

Így indul az Austin Powers – Aranyszerszám forgatókönyvírójának vígjátéka: a magasan kvalifikált, csinos Kate megbízza egy közvetítő ügynökségen keresztül Angie-t a béranyasággal, majd amikor a szőke egyszerűség lelép erőszakos pasijától, jobb híján beköltözteti magához, hiszen leendő gyermekének anyja. A két eltérő szociális háttér és szokásrendszer morbid találkozása adja a szórakoztatás alapját, valamint az olyan pillanatok, mint amikor Kate főnökeként a copfos Steve Martin egy biotermékeket előállító cég gurujának szerepében a pénzre koncentrálva meditál a tárgyalóasztalon. Az eredetileg átverésnek szánt bizniszből végül szívmelengetőnek szánt pálfordulás, valódi terhesség, és összességében egy rövid lejáratú, de kellemes moziélmény lesz.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9425