KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sunshine

Vízer Balázs

Sunshine – amerikai, 2007. Rendezte: Danny Boyle. Írta: Alex Garland. Kép: Alwin Kulcher. Zene: John Murphy, Karl Hyde. Szereplők: Chris Evans (Mace), Cillian Murphy (Capa), Rose Byrne (Cassie), Michelle Yeoh (Corazon). Gyártó: DNA Films / MPC. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 107 perc.

 

Szép dolog a különböző műfajok közti szabad átjárás, akár bravúrok is születhetnek belőle a megfelelő kezekben, és ha valaki, Danny Boyle képes az ilyesmire. Legújabb filmje imponáló alkotás – mégis meghökkentő kudarc.

A Sunshine egy nagyszabású Nap-expedíció története, melynek célja egy hatalmas bomba eljuttatása a haldokló égitestre, hogy felrobbantásával újra beindítsák az energiatermelést. Amikor megismerjük a nyolcfős legénységet, már tizenhat hónapja vannak eseménytelen útjukon a kissé balszerencsésen Ikarusz II.-nek nevezett űrhajó fedélzetén – kezdenek is begolyózni. Amikor egyikük kisebb számítási hiba miatt kárt okoz védőpajzsukon, és egy másik úrhajó vészjelzéseit észlelik, olyan katasztrófasorozat indul be, amely egyre váratlanabb fordulatokat tartogat, beleértve egy irritáló stílusváltást is.

Merthogy a kezdet és a film első kétharmada minden tudományos hókuszpókusz ellenére inkább a Solarist idézi, és legfeljebb kiindulópontjában rokon az olyan űrkatasztrófa-mozikkal, mit az Armageddon vagy a Mag. Bár megkapjuk az összes sci-fi klisét – veszélyes űrséta, beszélő komputer stb. -, a látvány egyszerre lenyűgöző és költői, ráadásul szerves része a történetnek. Ráadásul olyan színészeket kapunk, mint Cillian Murphy és Michelle Yeoh, de már itt van egy kakukktojás, a kommersz és tehetségtelen Chris Evans (Fantasztikus négyes), aki aztán szépen le is húzza a filmet, még mielőtt az váratlanul átmenne slasher horrorba. Mert átmegy, a fene érti, hogy miért! Pedig olyan szépen indult...

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8958