KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Szükségszerű uborkaszezon?

Csatári Béla

 

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Gondolom, Önök „hivatalból” is figyelemmel kísérik a moziműsort, nyáron is. Nem tudom, megegyeznek-e tapasztalataink; nekem olybá tűnik, hogy a nyári hónapok filmbemutatói kizárólag az igénytelen nézőkre számítanak. Pedig tudtommal közismert tény, hogy a moziba járók többsége a fiatal korosztályokból kerül ki, s nyáron van szünet nemcsak az általános és középiskolákban, de az egyetemeken is.

Olvastam, hogy az USA-ban, Franciaországban, Olaszországban gyakran mutatnak be igényes filmújdonságokat a június–szeptember közötti időszakban: éppen az említett rétegek érdeklődésére számítva. Ám azt is olvastam valahol, hogy a magyar filmrendezők állítólag sértésnek tekintenék, ha nyáron rendeznék meg új filmjük premierjét. Nincs is magyar bemutató legalább két hónapon át! Vajon Pasolini, De Sica, Fellini, Bertolucci jónéhány – azóta klasszikussá érett – alkotásának miért nem ártott, hogy augusztusban, szeptember első napjaiban volt az ősbemutatója Rómában, Milánóban?

A szabadtéri színpadokon is sokáig csak habkönnyű csacskaságokat játszottak nálunk; míg az utóbbi néhány év örvendetesen megváltozott gyakorlata be nem bizonyította, hogy fajsúlyos művek is zsúfolt nézőtereket vonzhatnak a meleg hónapokban. Miért épp a moziműsor összeállítói – és a jelek szerint csak nálunk – ragaszkodnak olyan mereven az idejétmúlt „uborkaszezon”-koncepcióhoz? És vajon miért nem jut eszükbe úgynevezett „elő-premiereket” rendezni igényes művészfilmekből a nyári hónapokban Budapesten kívül például Siófokon, Balatonfüreden, Sopronban, meg a többi, ilyenkor nagyvárosnyi népességű üdülőközpontban?

Nálunk nyaraló római barátom – egyetemista –, moziba akart menni egy esős júliusi napon. Égett az arcom, mikor lefordítottam neki a heti moziműsort; mert azt a néhány, művészileg is értékes filmet, ami eldugott kis mozik műsorán szerepelt, ő már mind évekkel ezelőtt látta. A moziműsor egésze pedig az igényes néző számára: maga a sivatag.

Tisztelettel

Csatári Béla egyetemi hallgató

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/09 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6034