KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Digitális forradalom

Lobenwein Dávid

Pápai Zsolt

 

Az első látásra a CD-hez hasonló formájú és képességű DVD (Digital Versatile Disc: Digitális Többfunkciójú Lemez) egyszerre alkalmas kép, hang vagy számítógépes információ tárolására, csakúgy, mint a CD, csakhogy nagyjából hétszer több információt képes befogadni. A képrögzítés területén forradalmi változásokat hozó új technika révén lehetővé válik a komplett moziélmény otthoni megidézése. Mindezt az élesebb és színgazdagabb látványt eredményező, a VHS minőségénél kétszer pontosabb képfelbontás, illetve a Dolby Digital, azaz hatcsatornás surround audiorendszer szavatolja. A lemezekre, típustól függően, 2–8 órányi műsor fér el, s elvben választani lehet a film szélesvásznú (16:9) és full frame-változata (4:3) között, bár a legtöbb hordozón egyelőre csak a szélesvásznú verzió elérhető. Egy korongon akár 8 szinkron és 32 különböző nyelvű felirat is elfér, még ha a gyártók gyakran nem is használják ki a teljes kapacitást; a DVD egyéb funkciói között pedig olyanok szerepelnek, mint a rezgésmentes képkimerevítésű kockánkénti léptetés, vagy az egyes jelenetek közvetlen elérhetősége.

Mivel az egyes filmek mozipremierjei a világ különböző pontjain eltérőek, annak érdekében, hogy ne lehessen egy, mondjuk az Egyesült Államokban már vetített, s DVD-n is megjelent produkciót a hazai bemutatót megelőzően házimozi keretében levetíteni, a filmforgalmazók mind a szoftver (a lemezek), mind a hardver (a lejátszók) tekintetében hat régióra osztották a világot: e szerint Észak-Amerika az 1., míg Európa – Dél-Afrikával és Japánnal – a 2. régióhoz tartozik. A kódolás miatt az adott régióban egy más régióból származó lemez – elvileg – használhatatlan. (Európában viszont már most beszerezhetőek 1-es régiójú lemezek, illetve hasonló régiójú és régiófüggetlen lejátszók, arról nem is beszélve, hogy a 2-es régiójú modellek megbütykölésével a készülék alkalmassá tehető az 1-es régióból származó lemezek műsorainak vételére is.) A másolásvédelem érdekében mindezek mellett külön kóddal látták el a lemezeket. Semmi sem jelent azonban garanciát: a hiperbiztonságosnak hitt kódot finn komputernyikok csapata a közelmúltban feltörte.

A DVD csupán két tekintetben marad alul a VHS-sel szemben: a forgalmazott filmek számát illetően, továbbá, hogy nem alkalmas tévéműsorok rögzítésére – bár az új médium e területeken is rohamosan törleszti hátrányát.

Az első DVD-videó Japánban jelent meg, 1996 novemberében. A termék bevezetésének kezdeti szakaszában a legtöbb piackutató úgy vélte, a DVD-videó a CD-hez hasonló iramban, esetleg annál minimálisan gyorsabban terjed majd el, a piac azonban cáfolta ezt: az elmúlt években a DVD legalább háromszor gyorsabban terjedt, mint a CD a maga hőskorában. Az Egyesült Államokban, ahol közel tízezer és Nyugat-Európában, ahol mintegy ezer film jelent meg eddig az új médiumon, épp mostanában kezd luxuscikkből a középrétegek számára is elérhető fogyasztási cikké válni a DVD-készülék, s 2003-ra várható, hogy a DVD-lemezek forgalma tartósan meghaladja a VHS-kazettákét. Ám lehetséges, hogy mindez előbb bekövetkezik: az Egyesült Államokban a tavaly VHS-en és DVD-n egyaránt megjelentetett James Bond-kollekció egyes darabjainak 80%-át az utóbbi változatban vásárolták meg, a Mátrix DVD-verziója pedig olyan mennyiségben kelt el, hogy a film felkerülhetett volna az amerikai VHS-eladási lista második helyére.

Nálunk 1998 áprilisában jelent meg az első DVD-videó, az éves eladás megközelítette a tízezres darabszámot. Tavaly ennek sokszorosa kelt el: a DVD forgalmazásában hetente új címmel jelentkező, eddig több mint kétszáz filmet megjelentető InterCom vezeti a listát, akit tőle messze leszakadva követ néhány kisebb cég (DVD Kft., Best Hollywood). Magyarországon a tavalyi forgalom ötszörösen múlta felül a tervezettet – az elemzők csupán 2001-re prognosztizáltak annyi eladást, amennyit már 1999-ben befogadott a piac. Meglepő, hogy a Mátrix DVD-változata már a megjelenés után néhány nappal hiánycikknek számított itthon. Mindez azt jelzi, hogy a digitális képtárolási formáé a jövő – nálunk is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/02 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2834