KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pajzán kíváncsiság

Vajda Judit

Curiosa – francia, 2018. Rendezte: Lou Jeunet. Írta: Raphaelle Desplechin és Lou Jeunet. Kép: Simon Roca. Zene: Arnaud Rebotini. Szereplők: Noémie Merlant (Marie), Niels Schneider (Pierre), Benjamin Lavernhe (Henri), Camélia Jordana (Zohra). Gyártó: Curiosa Films / Memento Films. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 107 perc.

 

A Marie de Régnier író-költő és Pierre Louÿs költő viszonyát a felek levelezése, az általuk írt versek és a románc folyamán a nőről készült erotikus fotók alapján elmesélő Pajzán kíváncsiság lehetett volna izgalmas vitairat arról, milyen lehetőségei voltak egy értelmiségi családban nevelkedett nőnek a „belle époque” idején Párizsban, illetve hogy mennyire tekinthető feminista ikonnak egy olyan nő, aki szülői nyomásra a vagyon kedvéért érdekházasságot köt, és aki irodalmi körökben ugyanannyira ismert neves szeretőiről, mint saját munkásságáról. Ehelyett a film csupán kilúgozott, mondanivalójától megfosztott, urbánus verziója a Lady Chatterley szeretőjének, ami szexi retróképeslapokra redukálva ismerteti egy szerelem történetét.

Pedig az alapsztoriban lett volna muníció, hiszen a Pajzán kíváncsiságban (eleinte) bátortalan, elnyomott kislányként feltűnő Marie a Pierre-rel való, elsősorban a testiségre épülő kapcsolat után odáig fejlődött, hogy – a filmben unalmasnak ábrázolt férje mellett – szeretők sorát tartotta, ezenkívül leszbikus viszonyokba is bonyolódott, miközben kora leginkább elismert női szerzője volt, mind a kritikusok, mind a közönség körében. Marie de Régnier élettörténetét azonban még a Wikipedián is izgalmasabb elolvasni, mint ahogy a Pajzán kíváncsiságban megjelenik, az unalom mellett pedig a szinte végig szobabelsőkben bonyolódó, elektronikus zenével aláfestett kosztümös dráma még mesterkéltségével is büntet. A férfikézben tartott kamerával készült erotikus és szoftpornó fotók születése mentén fejlődő cselekményt ráadásul abszolút a férfitekintet uralja – annak ellenére, hogy a lehetőség itt is adódott volna a helyzet megfordítására, hiszen a sztori egy pontján a főhősnő is kézbe veszi a fényképezőgépet. Mindebben pedig az a legszomorúbb, hogy a Pajzán kíváncsiságot egy nő, Lou Jeunet írta és rendezte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14170