KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA

Fekete Tamás

Mamma Mia! Here We Go Again! – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Ol Parker. Kép: Robert Yeoman. Zene: ABBA. Szereplők: Meryl Streep / Lily James (Donna), Amanda Seyfried (Sophie), Pierce Brosnan (Sam), Colin Firth (Harry), Andy Garcia (Fernando). Gyártó: Universal / Legendary Entertainment. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 114 perc.

 

Az alcím (az eredetiben a Mamma Mia című dalból származó „Újra itt vagyunk”) teljes pontossággal lefedi a tartalmat: szinte minden teljesen ugyanaz, csak mintha az ABBA-estre összesereglett színészek a wurlitzerből már csak a Greatest Hits 2.-ről választhattak volna számokat, minek következtében a felvezető-összekötő jelenetek is kissé kényszeredettebbek és erőltetebbek lettek – ami nem is csoda, tekintve, hogy ezúttal nem állt rendelkezésre olyan bejáratott, működőképes és sikeres forrás, mint az előző film esetében az 1999-ben bemutatott színpadi mű.

Teljesen érthető, hogy a Universal a 2008-as, több mint 600 millió dolláros bevételt hozó moziadaptáció után nem akarta magukra hagyni a rajongókat, bár a második részre éppen 10 évet kellett várni. A kérdés az volt, hogy mihez tudnak kezdeni, ha nem csupán a kész alapanyag hiányzik, de a felhasználható dalok mennyisége is erősen megcsappant. A formulán, a karaktereken, de még a paradicsomi helyszínen is felesleges lett volna bármit változtatni, az viszont már sokkal inkább csalódást keltő, hogy milyen izgalommentes és fantáziátlan a dramaturgia, amely összekapcsolja ezeket a hol már felhasznált, hol jogosan mellőzöttnek hangzó ABBA-számokat. A színházi darabot szerző Catherine Johnson így inkább még egyszer, flashback-formában is elmeséli hősnőnk, Sophie fogantatásának kissé kacifántos történetét, miközben a történet középpontjába az anya-lány viszonyt állítja, ráadásul a kettős idősík miatt többfajta megközelítést is felvetve. Ám hiába szeretne valami tartalmasabbat mondani – miközben úgy tűnik, még olyan problémák is foglalkoztatnák, mint a hűtlenség, vagy akár a karrier lehetősége - , a film megelégszik azzal, hogy épp csak annyira legyen mély és gondolatébresztő, ahogy azt bármelyik közismert sláger is tenné.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13782