KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Végső menedék

Varga Zoltán

Shelter – amerikai, 2010. Rendezte: Björn Stein, Mans Marlind. Szereplők: Julianne Moore, Jonathan Rhys-Meyers, Jeffrey DeMunn. Forgalmazó: ADS Service. 112 perc.

Michael Cooney a hóemberként reinkarnálódó sorozatgyilkost szerepeltető videófilmjeivel debütált rendezőként (Jack Frost 1–2.), de íróként valamivel magasabbra tette a mércét – legnagyobb dobása ez idáig a 2003-as Azonosság, amelyben a psziché sötét oldala iránti érdeklődését csavaros, jóllehet a gyakorlott thrillerfogyasztók számára kevésbé meghökkentő történetbe csomagolta. Hasonló úton jár a legújabb forgatókönyvéből készített Végső menedék, amely az Azonossághoz mérve sem igazán meggyőző tétel, habár – elsősorban a műfaj kedvelői számára – nem feltétlenül erények híján való. A borzongató hangulat erősségeként kivált a természeti helyszínek jelentékeny szerepeltetése említhető; a színészek is (a doktornőt alakító, a műfajfilmekben jó ideje kényelmetlenül mozgó Julianne Moore és a titokzatos ápoltat ihletetten játszó Jonathan Rhys-Meyers) találóak; mi több, minden komplikáció dacára a suspense működtetésében sem vall kudarcot a film, takarékra állítva a sokkhatásokat.

A többszörös személyiségzavar jelenségét fürkészni persze mostanában meglehetősen divatos (lásd a Viharszigetet vagy a nálunk egyelőre nem hozzáférhető John Carpenter-filmet, a The Wardot) – a film éppen ott siklik ki, hogy nem elégszik meg az elme labirintusával, s misztikus dimenziók felé tör: amint a pszichológiainak hitt rejtély fölfejtése lélekvándorlással és vajákosokkal kerül összefüggésbe, a cselekmény túlbonyolítottá válik, teret adva valamennyi elképzelhető klisének. A zárókép fordulatát például a Joel Delaney megszállottsága óta eltelt negyven év alatt rongyosra koptatták.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10929