KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

COMICS

A már több mint 70 éves Batman legtöbb ellensége is majdnem vele egyidős. Bár rendszeresen kerül szembe újabb és újabb szuper- és normálgonoszokkal, a végtelen sorozat íróinak csak nagyritkán sikerül olyan új karaktert megalkotniuk, akivel valóban színesebbé válik a denevérember életére vagy csak bosszantására pályázók amúgy is tarka sereglete. Amikor Jeph Loeb néhány évvel ezelőtt kitalálta Bruce Wayne gyerekkori jó barátja, Tommy Elliot – altatódalra utaló kódnevén Hush – figuráját, még nem lehetett sejteni, vajon egyszeri használatra készült, vagy viszontlátjuk még valamikor. Az utóbbi történt, ám az eredmény enyhén szólva is vegyesre sikerült – egészen addig, amíg kezébe nem vette a dolgot Paul Dini. A rajzfilmek (és a rajzfilmek ihlette képregények) világából érkező közkedvelt író, Kevin Smith egyik legjobb barátja és alkalmi munkatársa, némi meglepetésre a komorabb történetekben is maradandót alkotott. Egyik legnagyobb fegyvertényének éppen azt tartják, hogy sikerült végre a megfelelő helyre tennie Hush-t, ezt az eredeti sztori óta hol Jokernél is veszélyesebb, hol szinte szánalmas alakként ábrázolt pszichopatát. A tizedik magyar nyelvű Batman-kötet a legjobbak közül való, kritikusok és rajongók egyaránt dicsérik.

Batman: Hush szíve. Színes, puhafedeles. Kiadó: Képes Kiadó.

KLASSZIKUSOK

Mennyire van szükség Magyarországon újabb, ráadásul más országban készült irodalmi adaptációs képregényekre? Egy havonta megjelenő sorozat tavaly október óta igyekszik megadni erre a választ. A szép kivitelezésű és nagyon kedvező árú, újságárusoknál és könyvesboltokban egyaránt kapható képregények szinte természetszerűleg elsősorban az angolszász irodalom legnépszerűbb „ifjúsági” műveiből kerülnek ki, egyelőre különösebb kockázat vállalása nélkül (Defoe, Dickens, Mark Twain, Conan Doyle, Verne). Érdekesség, hogy bár a címek nagyjából megegyeznek a régi, néha a magyar adaptálókat is megihlető Classics Illustrated kínálatával, ezeket az újonnan készült képregényeket az indiai Campfire kiadó rendelte meg, többnyire helybéli grafikusok (többnyire profi) rajzaival.

Klasszikusok képregényben. Színes, puhafedeles. Kiadó: Ventus Libro.

HAZAI

A korábban már ajánlott Párkocka.hu után egy újabb közös vállalkozást mutatok be, ám azon túl, hogy ez is fellelhető az interneten, a 5panels.hu nem sokban hasonlít a pár hónappal korábban indult másik gyűjteményre. A Tálosi András (alias Spuri) által kezdeményezett, jelen állapotában már hét fiatal alkotóból álló csapat tagjai alacsony példányszámban, saját erőből kiadott képregényeik tartalmát viszik fel a honlapra, illetve új, eredeti művekkel is kiegészítik a kínálatot. A szerveződés lazább, a hét szerző (Tálosin kívül Papp Imre, Koska Zoltán, Pádár Ádám, Molnár Gábor, Halmi Zsolt és Katrina McGill) a hét egy-egy napján küldi be a frissítését, ám a március képregénybörzén már egy közös, nyomtatott kiadványban (Vadhajtás) az összedolgozást is kipróbálták.

5panels.blog.hu. Online képregények.

MANGA

A hazai mangakiadás – sőt, a teljes magyarországi képregénykiadás – eddig legambiciózusabb vállalkozása ért véget az Árnybíró utolsó részének a megjelenésével. Az összesen mintegy 3600 oldalon át futó történet szerzői koreaiak, akiket az a ritka megtiszteltetés ért, hogy művük japán megrendelésre készülhetett. Nem véletlenül, mint ahogy a magyar kiadó sem csak találomra kezdte éppen ezzel a működését öt évvel ezelőtt. Jang Kjung-il részletgazdag rajzai alkalmasak arra, hogy szertefoszlassák a mangák grafikájával szembeni előítéleteket, Joun In-van pedig magas fokú felkészültségről tesz bizonyságot hazája történelme és mesevilága terén. Igazi epikus művet alkottak, amolyan távol-keleti pikareszkként induló, majd műfajok egész sorába bele-belekóstoló, bár helyenként a célközönség életkorának a tekintetében egyenetlen fantasyt. Aki még nem ismeri, azt ajánlom, hogy az eredeti megjelenéshez hasonló tempóban olvassa, hagyjon némi időt az egyes kötetek befogadására, így kevésbé ütköznek ki a hatalmas terjedelemnek betudható hiányosságok és következetlenségek.

Árnybíró 1-18. Fekete-fehér, puhafedeles. Kiadó: MangaFan.

Bayer Antal


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10585