KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ilyen a formám

Parádi Orsolya

­The Back-Up Plan – amerikai, 2010. Rendezte: Alan Poul. Írta: Kate Angelo. Kép: Xavier Pérez Grobet. Zene: Stephen Trask. Szereplők: Jennifer Lopez (Zoe), Alex O'Loughlin (Stan), Danneel Harris (Olivia), Eric Christian Olsen (Clive). Gyártó: CBS / Escape Artists. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 106 perc.

 


A csinos egyedülálló harmincas nő gyereket akar, teherbe is esik – mesterséges megtermékenyítéssel. Öt perc múlva megismerkedik egy sármos, szellemes férfival, és indul az romantikus komédia. Ez a vígjáték arról szól, hogy vannak férfiak, akik vállalják és végig is csinálják ezt a nem mindennapi szituációt. Igaz, közben szakítanak vagy háromszor. Ezúttal a fenntarthatóság jegyében helyi alapanyagból organikus kecskesajtot termelő férfi az aktuális pasi. Persze nem árt, ha valaki úgy néz ki, mint Jennifer Lopez, de nem csak ez számít, mert az, hogy jó nő, önmagában még nem biztosíték semmire. Alan Poul (Sírhant Művek) vígjátéka végigkíséri a terhesség idejét, és aki már átment az állapotosság-szülés kombón, vagy látta közelről, az tudja, milyen nehéz a megváltozó testi paraméterekkel egyszerre támadó totális hormonháborút egészséges iróniával kezelni. Ez a film viszont így áll a témához, és saját magát sem veszi komolyan. Görbe tükröt tart az egyedülálló, gyereket vízben szülő, közben mantrázó ősanyák túlkapásai és a játszótéren büszkélkedő mintaapukák elé, miközben az élet igazi császára a hetvenévesen férjhez menő nagyi.

Az amerikai romkomokat végignézve az utóbbi időben ritkán láthattunk ilyen felszabadult, önfeledt örömjátékot, amit itt a legjobb pillanatokban képesek produkálni. J-Lo szemrebbenés nélkül csetlik-botlik, ettől még az állott poénokat is valami friss, screwball-komédiákat idéző energia hatja át. A történettől persze ne várjunk magvas gondolatokat: kiválóan alkalmas arra, hogy egy rosszkedvű, esős napon az anyaság/apaság gondolatával foglalkozó célcsoport kikapcsoljon, bekucorodjon a kanapéba, és hol sírjon, hol nevessen a butuska, de szerethető és jóleső komédián.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10168