KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kamondi Zoltán: Árvai Jolán (1947–2001)
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély Fehér György–portré
• Székely Gabriella: A hölgyfarkasnak nincs története Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Varga Balázs: Entrópia Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Bakonyi Vera: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Grunwalsky Ferenc: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Schubert Gusztáv: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Varga Balázs: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről

• Beregi Tamás: Hol volt, hol nem lesz A fantasyfilm világképe
• Kömlődi Ferenc: Démonok és hobbitok Peter Jackson: A Gyűrűk Ura
• Muhi Klára: Mindenki varázsló és mindenki mugli Beszélgetés a Harry Potter-jelenségről
• Gelencsér Gábor: Potter, a nagy varázsló Beszélgetés egy nyolcévessel
• Ardai Zoltán: A fába szorult lélek Pinokkió–filmek
• Békés Pál: A Pottermék Chris Colombus: Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Bikácsy Gergely: Vörös, fehér, bordó A száműzött Erósz
• Földényi F. László: Jéghideg erotika Michael Haneke: A zongoratanárnő
• Schauschitz Attila: Az örök emigráns Marlene Dietrich évszázada
FESZTIVÁL
• Stőhr Lóránt: Filmemet egy hősért Európa Filmhét
• Bakács Tibor Settenkedő: Cséb és Calgon között Reklámzabálók Éjszakája
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Balkáni anzix Fekete Ibolya: Chico
• Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág Herendi Gábor: Valami Amerika
• Bori Erzsébet: Városfogócska Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
• Györffy Miklós: Franz Meister keserű könnyei François Ozon: Vízcseppek a forró kövön
KÖNYV
• Harmat György: A bűn története Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Zoolander, a trendkívüli
• Nevelős Zoltán: Vanília égbolt
• Varró Attila: Suzhou-folyó
• Vidovszky György: Kémjátszma
• Pápai Zsolt: Az egyetlen
• Köves Gábor: Ellenséges terület
• Somogyi Marcell: Vesszőfutás
• Hungler Tímea: Fiúk az életemből
• Takács Ferenc: Szörny Rt.
• Tamás Amaryllis: A mell és a Hold

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Anna ezer napja

Pápai Zsolt

Anne of the Thousand Days – brit, 1969. Rendezte: Charles Jarrott. Szereplők: Richard Burton, Geneviève Bujold, Irene Papas. Forgalmazó: Select’86 Kft. 139 perc.

 

A sokat hivatkozott és hamar klasszikussá emelt – jóllehet mára kissé megkopott – Zinnemann-mozi, az Egy ember az örökkévalóságnak mellett készült egy kevéssé ismert film is a hatvanas években, amelyet VIII. Henrik viselt dolgai, illetve az azok nyomán gerjedt események ihlettek. Az Anna ezer napja ugyanúgy a király és Boleyn Anna tragikus véget ért frigyének az apropóján készült, mint Zinnemann munkája, de az események más aspektusait emeli ki.

A két film egymás színe és fonákja, pedig a maga módján mindkettő a kulisszák mögé lesett be: Zinnemann a tudós férfiú, Morus Tamás lelki tusakodása örvén az elvek és kötelességek közötti ellentmondásokat vizsgálta, Charles Jarrott viszont kosztümös melodrámát forgatott, amelyben az érzelmeké – no meg a hatalom- és kéjvágyé – a főszerep. Az Anna ezer napja az azonos című sikeres színművön alapul, és ez némely hibájának és erényének egyaránt forrása. A televízióból érkezett Jarrott biztosra megy, és nem szakad el a történet színházi alapjaitól (a belsők nagy száma, a kevés dinamikus plán legalábbis erre utal), mindazonáltal az alapműből egy az egyben átemelt szentenciózus mondatok sokat dobnak a filmen.

Az Anna ezer napja kimondottan fordulatos, sokszor feszült mozi, ám az alkotók annyira beleszerettek az általuk újraálmodott XVI. századba, hogy csak nehezen tudtak elszakadni tőle, és ez – alkalmasint ritmusproblémákat is teremtve – jelentősen megnyújtotta a játékidőt. Persze ennek is megvan az előnye, a bemutatott világ képe így teljesebb. Jarrott pazar tablót fest, filmjének díszletvilága és kosztümkölteményei lehengerlőek.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9870