KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kamondi Zoltán: Árvai Jolán (1947–2001)
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély Fehér György–portré
• Székely Gabriella: A hölgyfarkasnak nincs története Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Varga Balázs: Entrópia Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Bakonyi Vera: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Grunwalsky Ferenc: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Schubert Gusztáv: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Varga Balázs: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről

• Beregi Tamás: Hol volt, hol nem lesz A fantasyfilm világképe
• Kömlődi Ferenc: Démonok és hobbitok Peter Jackson: A Gyűrűk Ura
• Muhi Klára: Mindenki varázsló és mindenki mugli Beszélgetés a Harry Potter-jelenségről
• Gelencsér Gábor: Potter, a nagy varázsló Beszélgetés egy nyolcévessel
• Ardai Zoltán: A fába szorult lélek Pinokkió–filmek
• Békés Pál: A Pottermék Chris Colombus: Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Bikácsy Gergely: Vörös, fehér, bordó A száműzött Erósz
• Földényi F. László: Jéghideg erotika Michael Haneke: A zongoratanárnő
• Schauschitz Attila: Az örök emigráns Marlene Dietrich évszázada
FESZTIVÁL
• Stőhr Lóránt: Filmemet egy hősért Európa Filmhét
• Bakács Tibor Settenkedő: Cséb és Calgon között Reklámzabálók Éjszakája
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Balkáni anzix Fekete Ibolya: Chico
• Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág Herendi Gábor: Valami Amerika
• Bori Erzsébet: Városfogócska Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
• Györffy Miklós: Franz Meister keserű könnyei François Ozon: Vízcseppek a forró kövön
KÖNYV
• Harmat György: A bűn története Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Zoolander, a trendkívüli
• Nevelős Zoltán: Vanília égbolt
• Varró Attila: Suzhou-folyó
• Vidovszky György: Kémjátszma
• Pápai Zsolt: Az egyetlen
• Köves Gábor: Ellenséges terület
• Somogyi Marcell: Vesszőfutás
• Hungler Tímea: Fiúk az életemből
• Takács Ferenc: Szörny Rt.
• Tamás Amaryllis: A mell és a Hold

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rejtekhely

Barna György

Hatch és felesége, Lindsey élete egy balesetet követően rejtélyes pszicho-thrillerré válik. A szakadék széléről sebes sodrású patakba csúszó autóból csak Lindsey és tizenhat éves kislányuk, Regina menekülnek ki élve, a férj már két órája halott, mikor egy polgáriasodott Frankenstein (Dr. Nyeberg) és csapata – Egyenesen át visszahozza az életbe a nem önkéntes „flatliner”-t. A férfi talpig fitt, de a nagykaszást látott lelke elkezd kettős szerepet játszani, ő álmatlan víziókban, mi pedig szűk plánokban bestiális kamaszlány-gyilkosságok tanúivá (elkövetőivé?) válunk. Ha az újraélesztés csodáján túltéve magunkat, némi magyarázatot várunk arra, miként került a jámbor Hatch pszichés telekapcsolatba egy elmebeteg tömegmészárossal (neve Vassago), nos, itt tartogat a film egy meglepetést: a véletlen folytán. Évekkel azelőtt, egy sátáni szertartás (húga és anyja torkának átvágását követő) fináléjában önmagával végző fiúba is apja, főhősünk megmentője lehelt – kicsit pszichopatásra sikeredett – lelket. Ez még akkor sem indokolná a film alapbonyodalmát, ha mondjuk az orvos ugyanazt a szikét használta. Pusztán kiegészítő misztikus kelléktárgyakként sorolódnak fel parapszichológiai „evidenciák”. Az egyébiránt igényes kivitelezésű lelki horror rutinból pakolja az agyonhasznált borzongatás-paneleket a történetbe, hogy az a végkifejlethez jusson, melyben természetesen Regina lesz a fiú új áldozatjelöltje. A kislány életéért brutális harc indul az egymással immár szemtől szembe néző pszichosziámik között. Közhely, hogy a hihetetlen nem feltétlenül hiteltelen, de az, hogy a vérfagyasztónak szánt párbajba rosszkor beavatkozó, fia által halálosan megsebesített orvos-apa Hatchnek szánt, és egyben utolsó szavain: „Bocsásson meg!” – erőteljes hahota rázza a közönséget, talán nem feltétlenül a „hivatásos mozinézők” kiábrándultságából ered.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=961