KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kamondi Zoltán: Árvai Jolán (1947–2001)
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély Fehér György–portré
• Székely Gabriella: A hölgyfarkasnak nincs története Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Varga Balázs: Entrópia Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Bakonyi Vera: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Grunwalsky Ferenc: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Schubert Gusztáv: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Varga Balázs: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről

• Beregi Tamás: Hol volt, hol nem lesz A fantasyfilm világképe
• Kömlődi Ferenc: Démonok és hobbitok Peter Jackson: A Gyűrűk Ura
• Muhi Klára: Mindenki varázsló és mindenki mugli Beszélgetés a Harry Potter-jelenségről
• Gelencsér Gábor: Potter, a nagy varázsló Beszélgetés egy nyolcévessel
• Ardai Zoltán: A fába szorult lélek Pinokkió–filmek
• Békés Pál: A Pottermék Chris Colombus: Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Bikácsy Gergely: Vörös, fehér, bordó A száműzött Erósz
• Földényi F. László: Jéghideg erotika Michael Haneke: A zongoratanárnő
• Schauschitz Attila: Az örök emigráns Marlene Dietrich évszázada
FESZTIVÁL
• Stőhr Lóránt: Filmemet egy hősért Európa Filmhét
• Bakács Tibor Settenkedő: Cséb és Calgon között Reklámzabálók Éjszakája
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Balkáni anzix Fekete Ibolya: Chico
• Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág Herendi Gábor: Valami Amerika
• Bori Erzsébet: Városfogócska Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
• Györffy Miklós: Franz Meister keserű könnyei François Ozon: Vízcseppek a forró kövön
KÖNYV
• Harmat György: A bűn története Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Zoolander, a trendkívüli
• Nevelős Zoltán: Vanília égbolt
• Varró Attila: Suzhou-folyó
• Vidovszky György: Kémjátszma
• Pápai Zsolt: Az egyetlen
• Köves Gábor: Ellenséges terület
• Somogyi Marcell: Vesszőfutás
• Hungler Tímea: Fiúk az életemből
• Takács Ferenc: Szörny Rt.
• Tamás Amaryllis: A mell és a Hold

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szupermodell

Farkas Miklós

Krimi? Sci-fi? Thriller? Nem tudom. Az író-rendező, Michael Crichton sem tudja. Amit tudhatott, az az, hogy ezúttal nem áll mögötte olyan „isten is filmre teremtette” bestseller, amilyen a Kóma volt. Tudhatta továbbá, hogy a szupermodellek (vagyis egyszerűbben: reklámgörlök) sorozatos likvidálásának oka után szaglászó plasztikai sebész történetének fordulatai között mindössze két – viszonylag eredeti – ötlet van: a gyilkosságok indítéka, meg egy speciális lőszerszám, amellyel a borzongató külsejű bérgyilkos „itt repül a kismadár” felkiáltással áldozata szemébe villant, mitől is az elkábul. Szóval ezen okokból kifolyólag a Kóma mindenfajta logikát nélkülöző testvérfilmje, talán még pazarabb kivitelben tálalja az automatizált bűnbarlang – ezúttal egy filmgyár – szemkápráztató kulisszái között zajló üldözéseket, továbbá autóshajszákat, lövöldözéseket, s nem utolsósorban a korosodó Albert Finneyt, átellenben pedig az amerikai krimik ügyeletes Gonoszát, James Coburnt. A Szupermodell – mindezekkel együtt – mégis vontatottra, laposra, unalmasra sikeredett.

Pedig ha jó film nem is, de élvezhető mozi még kikerekedhetett volna belőle. Nem kellett volna más, mint hogy Crichton a műizgalmak, műborzalmak helyett Az első nagy vonatrablás című filmjében csillogtatott remek humorát adja. Ahogy teszi is, ám sajnos későn, csupán a Végső Nagy Leszámolás jelenetsorában, amikor már ő sem bírja tovább röhögés nélkül ezt a komputerizált agyrémet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/03 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6495