KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kamondi Zoltán: Árvai Jolán (1947–2001)
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély Fehér György–portré
• Székely Gabriella: A hölgyfarkasnak nincs története Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Varga Balázs: Entrópia Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Bakonyi Vera: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Grunwalsky Ferenc: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Schubert Gusztáv: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Varga Balázs: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről

• Beregi Tamás: Hol volt, hol nem lesz A fantasyfilm világképe
• Kömlődi Ferenc: Démonok és hobbitok Peter Jackson: A Gyűrűk Ura
• Muhi Klára: Mindenki varázsló és mindenki mugli Beszélgetés a Harry Potter-jelenségről
• Gelencsér Gábor: Potter, a nagy varázsló Beszélgetés egy nyolcévessel
• Ardai Zoltán: A fába szorult lélek Pinokkió–filmek
• Békés Pál: A Pottermék Chris Colombus: Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Bikácsy Gergely: Vörös, fehér, bordó A száműzött Erósz
• Földényi F. László: Jéghideg erotika Michael Haneke: A zongoratanárnő
• Schauschitz Attila: Az örök emigráns Marlene Dietrich évszázada
FESZTIVÁL
• Stőhr Lóránt: Filmemet egy hősért Európa Filmhét
• Bakács Tibor Settenkedő: Cséb és Calgon között Reklámzabálók Éjszakája
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Balkáni anzix Fekete Ibolya: Chico
• Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág Herendi Gábor: Valami Amerika
• Bori Erzsébet: Városfogócska Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
• Györffy Miklós: Franz Meister keserű könnyei François Ozon: Vízcseppek a forró kövön
KÖNYV
• Harmat György: A bűn története Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Zoolander, a trendkívüli
• Nevelős Zoltán: Vanília égbolt
• Varró Attila: Suzhou-folyó
• Vidovszky György: Kémjátszma
• Pápai Zsolt: Az egyetlen
• Köves Gábor: Ellenséges terület
• Somogyi Marcell: Vesszőfutás
• Hungler Tímea: Fiúk az életemből
• Takács Ferenc: Szörny Rt.
• Tamás Amaryllis: A mell és a Hold

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűzmadár akció

Hegyi Gyula

 

A film egy Bush-idézettel kezdődik, amelyben az elnök fegyveres segítséget ígér idegen országok kormányainak a kábítószer elleni harcban. Majd következik maga a történet, az elnöki jelszó mozgóképes illusztrációja. Ritka madár az ilyen amerikai film, de azért időről időre feltűnik belőle egy példány. Legutóbb a Top Gun népszerűsítette hasonló kincstári propagandával az amerikai légierőt, Tom Cruise vendégszereplésével. Nicolas Cage szeretne legalább akkora sztár lenni, mint Cruise, ezért több „dekadens” szerep után ő is vállalt egy Pentagon-mozit: mely a változatosság kedvéért ezúttal a harci helikopterekről szól. A főhős szerelme természetesen itt is bajtársnő, ezúttal egy csinos pilótanő. A fiút eleinte zavarja, hogy kedvese egyben szakmai vetélytársa, ám az érvényben levő szolgálati szabályzatnak megfelelően megtudhatjuk, hogy a nők az amerikai légierőben is egyenlőek a férfiakkal. A mindent átmosó hazafias propaganda közép-európai szemmel eléggé megmosolyogtató: nálunk valahogy komolyabban csinálják ugyanezt. Nem ilyen felszínes cukormáz-bevonatként.

Lehet persze, hogy a videójátékok forgalmazói is besegítettek a produkció költségeibe. A film azt az illúziót táplálja zömében tizenéves nézőiben, hogy a komolyabb videójátékok ugyanazt az „élvezetet” nyújtják, mint maga a harctéri bevetés, és latin-amerikai bennszülötteket irtani vagy videón halomra lőni az ellenséget ugyanolyan felkészültséget és tehetséget igényel. A videósok örülnek ennek: de vajon mit szólnak hozzá a játékból kiirtott latin-amerikaiak?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4200