KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kamondi Zoltán: Árvai Jolán (1947–2001)
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély Fehér György–portré
• Székely Gabriella: A hölgyfarkasnak nincs története Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Varga Balázs: Entrópia Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Bakonyi Vera: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Grunwalsky Ferenc: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Schubert Gusztáv: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Varga Balázs: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről

• Beregi Tamás: Hol volt, hol nem lesz A fantasyfilm világképe
• Kömlődi Ferenc: Démonok és hobbitok Peter Jackson: A Gyűrűk Ura
• Muhi Klára: Mindenki varázsló és mindenki mugli Beszélgetés a Harry Potter-jelenségről
• Gelencsér Gábor: Potter, a nagy varázsló Beszélgetés egy nyolcévessel
• Ardai Zoltán: A fába szorult lélek Pinokkió–filmek
• Békés Pál: A Pottermék Chris Colombus: Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Bikácsy Gergely: Vörös, fehér, bordó A száműzött Erósz
• Földényi F. László: Jéghideg erotika Michael Haneke: A zongoratanárnő
• Schauschitz Attila: Az örök emigráns Marlene Dietrich évszázada
FESZTIVÁL
• Stőhr Lóránt: Filmemet egy hősért Európa Filmhét
• Bakács Tibor Settenkedő: Cséb és Calgon között Reklámzabálók Éjszakája
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Balkáni anzix Fekete Ibolya: Chico
• Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág Herendi Gábor: Valami Amerika
• Bori Erzsébet: Városfogócska Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
• Györffy Miklós: Franz Meister keserű könnyei François Ozon: Vízcseppek a forró kövön
KÖNYV
• Harmat György: A bűn története Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Zoolander, a trendkívüli
• Nevelős Zoltán: Vanília égbolt
• Varró Attila: Suzhou-folyó
• Vidovszky György: Kémjátszma
• Pápai Zsolt: Az egyetlen
• Köves Gábor: Ellenséges terület
• Somogyi Marcell: Vesszőfutás
• Hungler Tímea: Fiúk az életemből
• Takács Ferenc: Szörny Rt.
• Tamás Amaryllis: A mell és a Hold

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Sidney Hall eltűnése

Pápai Zsolt

The Vanishing of Sidney Hall – amerikai, 2017. Írta és rendezte: Shawn Christensen. Szereplők: Logan Lerman, Elle Fanning, Michelle Monaghan. Forgalmazó: Sony. 120 perc.

 

A középkategóriás amerikai indie zenekar, a Stellastarr* frontembere – bizonyos Shawn Christensen - 2010 táján szögre akasztotta gitárját, filmrendezői karrierbe kezdett, és már harmadik kisfilmjével, a remek Curfew-val félszáz (!) díjat – köztük Oscart – nyert. A hetvenes évek Hollywoodi Reneszánszáért és az európai modern filmért, kivált Bergmanért rajongó Christensen nagyjátékfilmes debütálása a Curfew ötletét felhizlaló Before I Disappear volt, tavaly pedig leforgatta második nagyjátékfilmjét is.

A Sidney Hall eltűnése nem csak azzal ragadja meg a figyelmet, hogy merészen széttagolt, több idősíkon futó történetet mesél el, hanem azzal is, hogy nagyon különböző hangulati regisztereket szólaltat meg. A címszereplő három életszakaszában bonyolódik a sztori: az első időszegmensben Sidney a középiskola végén járó, poétikus lelkű nagykamasz, akinek Kafka, Proust, Rimbaud, Oscar Wilde portréja díszíti a szobája falát, és minden álma, hogy híres íróvá váljon. A második idősíkon a hős már a húszas évei közepén és a Pulitzer-díj előszobájában jár, a generációjáról szóló regényeivel a bestsellerlisták örök vendége, mégis rettentő gondok gyötrik, míg a mese harmadik rétege a vagyont, hírnevet hátrahagyó, az országban nincstelen csavargóként bolyongó, harmincas Sidneyről szól, illetve a nyomában koslató titokzatos idegenről, akinek láthatóan sokat megér, hogy megtalálja őt.

A filmet forgatókönyvíróként is jegyző Christensen bravúrosan kalandozik a három időréteg között, továbbá jól dekázza ki a tempót, ráadásként pedig ragyogóan köti össze az erős – krimi- és thrillerelemeket egyaránt felhasználó – suspense-szálat a még masszívabb melodramatikus irányultsággal. Kiválóan centrírozott forgatókönyvének talán egyetlen problémája, hogy a kívánatosnál picit több benne a sorsfordító véletlen (egy fejsérülés, egy liftbaleset), azaz az olyan szituáció, amely az előzmények által dramaturgiailag csak részlegesen megalapozott. Az viszont különös módon egyáltalán nem áll rosszul a filmnek, hogy nagyon sok mindenről kíván szólni: szabadságról, szerelemről, halálról, nanoszekundumok alatt pálforduló sorsokról, az írásnak, alkotásnak az életet kizsigerelő és regeneráló természetéről. Mindezt olyan tónusban és előadásmóddal, olyan színészgárdával, amellyel talán nem csak a filmrajongók közép- és idősebb nemzedékét, hanem éppenséggel a multiplex-generációt is megtalálja. Mintha Bergman újraforgatta volna az 500 nap nyárt.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13767