KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kamondi Zoltán: Árvai Jolán (1947–2001)
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély Fehér György–portré
• Székely Gabriella: A hölgyfarkasnak nincs története Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Varga Balázs: Entrópia Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Bakonyi Vera: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Grunwalsky Ferenc: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Schubert Gusztáv: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Varga Balázs: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről

• Beregi Tamás: Hol volt, hol nem lesz A fantasyfilm világképe
• Kömlődi Ferenc: Démonok és hobbitok Peter Jackson: A Gyűrűk Ura
• Muhi Klára: Mindenki varázsló és mindenki mugli Beszélgetés a Harry Potter-jelenségről
• Gelencsér Gábor: Potter, a nagy varázsló Beszélgetés egy nyolcévessel
• Ardai Zoltán: A fába szorult lélek Pinokkió–filmek
• Békés Pál: A Pottermék Chris Colombus: Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Bikácsy Gergely: Vörös, fehér, bordó A száműzött Erósz
• Földényi F. László: Jéghideg erotika Michael Haneke: A zongoratanárnő
• Schauschitz Attila: Az örök emigráns Marlene Dietrich évszázada
FESZTIVÁL
• Stőhr Lóránt: Filmemet egy hősért Európa Filmhét
• Bakács Tibor Settenkedő: Cséb és Calgon között Reklámzabálók Éjszakája
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Balkáni anzix Fekete Ibolya: Chico
• Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág Herendi Gábor: Valami Amerika
• Bori Erzsébet: Városfogócska Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
• Györffy Miklós: Franz Meister keserű könnyei François Ozon: Vízcseppek a forró kövön
KÖNYV
• Harmat György: A bűn története Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Zoolander, a trendkívüli
• Nevelős Zoltán: Vanília égbolt
• Varró Attila: Suzhou-folyó
• Vidovszky György: Kémjátszma
• Pápai Zsolt: Az egyetlen
• Köves Gábor: Ellenséges terület
• Somogyi Marcell: Vesszőfutás
• Hungler Tímea: Fiúk az életemből
• Takács Ferenc: Szörny Rt.
• Tamás Amaryllis: A mell és a Hold

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy burka, egy nadrág

Parádi Orsolya

Cherchez la femme – francia, 2017. Rendezte és írta: Sou Abadi. Kép: Yves Angelo. Zene: Jérome Rebotier. Szereplők: Félix Moati (Armand), William Lebghill (Mahmoud), Camélia Jordana (Leila), Anne Alvaro (Mitra), Miki Manojlovic (Darius). Gyártó: The Film / France 2 / Mars Films. Forgalmazó: Mozinet. Szinkronizált. 88 perc.

 

Az iráni Sou Abadi romantikus komédiája az iszlám fanatizmuson élcelődik. A Párizsban játszódó történet középpontjában egy fiatal egyetemista pár áll. Leila és Armand szerelmesek, és éppen New Yorkba készülnek egyéves szakmai gyakorlatra, amikor hazatér Jemenből a lány bátyja, Mahmoud. A radikálisan megváltozott testvér mintha agymosáson ment volna keresztül, szigorú rendet és új szabályokat vezet be a vallási előírásoknak, a saríának megfelelően, melynek eredményeképpen Leilát bezárja a lakásba. Armand tehát burkát húz, elmerül a Koránban, és hittestvérnek adja ki magát, hogy találkozhasson Leilával. Ám a tartózkodó, és a hit rejtelmeiben járatos „nővér” felkelti Mahmoud érdeklődését.

A film a vígjátéki panelekre építve mutatja be a nyugati világba beépülő iszlám irányzatainak képviselőit: a Khomeini ajatollah uralma elől egykor Franciaországba menekülő értelmiségi családtól (Armand szülei), a már Európában született fiatalokon át (a szerelmespár) a dzsihádban hívő neoradikális figurákig (Mahmoud és barátai). Utóbbiakat a beöltözött Armand teszi nevetségessé a szigorú vallási előírásokat még náluk is komolyabban véve. Bár a festett szemmel, elváltoztatott hangon csicsergő, magas sarkúban botladozó álruhás hősszerelmes figurája klasszikus komédiák utánérzése (az angol címben megidézett Van, aki forrón szeretitől a magyar Egy szoknya, egy nadrágig), a különféle iskolák és értelmezések könnyed hangvételű bemutatása jót tesz a történetnek, árnyalja az iszlámról alkotott képet. Hiszen a hozzánk elszivárgó hírek kizárólag az öngyilkos terroristákról szólnak; a békésen együtt élő, nyugati értékrendben, női egyenjogúságban hívő, felvilágosult muszlimokról elvétve sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13735