KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kamondi Zoltán: Árvai Jolán (1947–2001)
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély Fehér György–portré
• Székely Gabriella: A hölgyfarkasnak nincs története Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Varga Balázs: Entrópia Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Bakonyi Vera: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Grunwalsky Ferenc: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Schubert Gusztáv: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Varga Balázs: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről

• Beregi Tamás: Hol volt, hol nem lesz A fantasyfilm világképe
• Kömlődi Ferenc: Démonok és hobbitok Peter Jackson: A Gyűrűk Ura
• Muhi Klára: Mindenki varázsló és mindenki mugli Beszélgetés a Harry Potter-jelenségről
• Gelencsér Gábor: Potter, a nagy varázsló Beszélgetés egy nyolcévessel
• Ardai Zoltán: A fába szorult lélek Pinokkió–filmek
• Békés Pál: A Pottermék Chris Colombus: Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Bikácsy Gergely: Vörös, fehér, bordó A száműzött Erósz
• Földényi F. László: Jéghideg erotika Michael Haneke: A zongoratanárnő
• Schauschitz Attila: Az örök emigráns Marlene Dietrich évszázada
FESZTIVÁL
• Stőhr Lóránt: Filmemet egy hősért Európa Filmhét
• Bakács Tibor Settenkedő: Cséb és Calgon között Reklámzabálók Éjszakája
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Balkáni anzix Fekete Ibolya: Chico
• Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág Herendi Gábor: Valami Amerika
• Bori Erzsébet: Városfogócska Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
• Györffy Miklós: Franz Meister keserű könnyei François Ozon: Vízcseppek a forró kövön
KÖNYV
• Harmat György: A bűn története Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Zoolander, a trendkívüli
• Nevelős Zoltán: Vanília égbolt
• Varró Attila: Suzhou-folyó
• Vidovszky György: Kémjátszma
• Pápai Zsolt: Az egyetlen
• Köves Gábor: Ellenséges terület
• Somogyi Marcell: Vesszőfutás
• Hungler Tímea: Fiúk az életemből
• Takács Ferenc: Szörny Rt.
• Tamás Amaryllis: A mell és a Hold

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A keresés

Kovács Kata

The Search – francia, 2014. Rendezte és írta: Michel Hazanavicius. Kép: Guillaume Schiffman. Szereplők: Bérénice Bejo (Carole), Annette Bening (Helen), Maksim Emelyanov (Kolia), Abdul Khalim Mamutsiev (Hadji), Zukhra Duishvili (Raissa). Gyártó: La Petite Reine / Orange Studio / Wild Bunch. Forgalmazó: Vertigo Média kft. Feliratos. 149 perc.

 

Háborús tematika és gyermek hős találkozik A némafilmessel világhírűvé vált Michel Hazanavicius legújabb, 1999-es csecsen háború idején játszódó munkájában, Fred Zinnemann 1948-as, azonos című filmjének remake-jében. A több szálon futó cselekmény kiindulópontja, hogy a kilencéves Hadji és nővére szemtanúi lesznek szüleik minden ok nélküli, könyörtelen meggyilkolásának. A testvérek szem elől tévesztik egymást, a kisfiú pedig csecsemő kisöccsükkel a karjában indul neki a világnak, ám hamarosan kénytelen egy küszöbön hagyni őt. A három testvér és az őket segítő két nyugati nő, az emberjogi képviselő (Bérénice Bejo) és az árvaházi vezető (Anette Bening) történetét, egy ártatlan orosz fiú kiképzett katonává, majd cinikus gyilkológéppé aljasulásának elbeszélése egészíti ki. A három fiú, a világról még keveset tudó kisbaba, az átélt borzalmaktól, a felnőtt fejjel is elbírhatatlan testvéri felelősségtől terhelt Hadji és a fiatal katona figurája a háború irracionalitásával szembesülő, ártatlan ember egyetlen, kortalan metaforájává áll össze.

Ugyanakkor a film szólni kíván az őket körülvevő közönyről is, amely a döntéshozók, a hatalom birtokosainak sajátja, és a köztes helyzetben lévő, segíteni vágyó, ám végső soron tehetetlen hivatalnokokról is. Sokat markol és keveset fog, ám nem elsősorban azért fúl kudarcba, mert a figurák vívódását csak felületesen láttatja, hanem azért, mert A némafilmesben adekvát szempilla rebegtető expresszív érzelemkifejező stílus valódi némafilm-alapanyag nélkül itt csupán naiv giccsbe torkollik, a kisrealista közegbe ültetett klasszikus hollywoodi stílus pedig disszonáns marad. Nem újdonság viszont, hogy a rendező ért a szavak nélküli filmezéshez, a mostani film csúcsteljesítménye is a Hadjit és nővérét alakító Abdul Khalim Mamutsiev és Zukhra Duishvili szinte néma, szívbemarkoló színészi jelenléte, mely mellett a világsztárok szentimentális játéka épp olyan hamisnak hat, mint a megmentők szerepében tetszelgők könnyei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12472