KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kamondi Zoltán: Árvai Jolán (1947–2001)
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély Fehér György–portré
• Székely Gabriella: A hölgyfarkasnak nincs története Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Varga Balázs: Entrópia Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Bakonyi Vera: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Grunwalsky Ferenc: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Schubert Gusztáv: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Varga Balázs: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről

• Beregi Tamás: Hol volt, hol nem lesz A fantasyfilm világképe
• Kömlődi Ferenc: Démonok és hobbitok Peter Jackson: A Gyűrűk Ura
• Muhi Klára: Mindenki varázsló és mindenki mugli Beszélgetés a Harry Potter-jelenségről
• Gelencsér Gábor: Potter, a nagy varázsló Beszélgetés egy nyolcévessel
• Ardai Zoltán: A fába szorult lélek Pinokkió–filmek
• Békés Pál: A Pottermék Chris Colombus: Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Bikácsy Gergely: Vörös, fehér, bordó A száműzött Erósz
• Földényi F. László: Jéghideg erotika Michael Haneke: A zongoratanárnő
• Schauschitz Attila: Az örök emigráns Marlene Dietrich évszázada
FESZTIVÁL
• Stőhr Lóránt: Filmemet egy hősért Európa Filmhét
• Bakács Tibor Settenkedő: Cséb és Calgon között Reklámzabálók Éjszakája
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Balkáni anzix Fekete Ibolya: Chico
• Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág Herendi Gábor: Valami Amerika
• Bori Erzsébet: Városfogócska Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
• Györffy Miklós: Franz Meister keserű könnyei François Ozon: Vízcseppek a forró kövön
KÖNYV
• Harmat György: A bűn története Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Zoolander, a trendkívüli
• Nevelős Zoltán: Vanília égbolt
• Varró Attila: Suzhou-folyó
• Vidovszky György: Kémjátszma
• Pápai Zsolt: Az egyetlen
• Köves Gábor: Ellenséges terület
• Somogyi Marcell: Vesszőfutás
• Hungler Tímea: Fiúk az életemből
• Takács Ferenc: Szörny Rt.
• Tamás Amaryllis: A mell és a Hold

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A Pál utcai fiúk

Pápai Zsolt

magyar–amerikai, 1968. Rendezte: Fábri Zoltán. Szereplők: Törőcsik Mari, Anthony Kemp, John-Moulder-Brown, Pécsi Sándor. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 103 perc.

A Molnár Ferenc ifjúsági regényéből készült filmet egyesek nem tekintik Fábri Zoltán életműve teljes értékű darabjának, pedig jelentékeny a művészi ereje, és az alkotójának kézjegyét is viseli. A témája, az elbeszélésmódja és a vizuális megmunkáltsága miatt egyaránt a jelentős Fábri-művek sorába illeszkedik.

A Pál utcai fiúk ugyanúgy az erősek és kiszolgáltatottak konfliktusáról, illetve a morális tartás határhelyzetekben való megőrzésének lehetőségeiről szóló tanulmány, mint a Hannibál tanár úr, a Két félidő a pokolban, a Nappali sötétség vagy éppen Az ötödik pecsét. Ugyanakkor a kivitelezése további fontos Fábri-filmekre emlékeztet: a rendező – az általa általában preferált hagyományosabb elbeszélő-szerkezetet alkalmazva – az objektív realizmus és szubjektivitás vegyítésének lehetőségeivel kísérletezik ebben a filmben is, mint például a Körhintában vagy az Édes Annában.

Emellett A Pál utcai fiúk – a fent nevezett alkotásokhoz hasonlóan – ráirányítja a figyelmet Fábri Zoltán művészetének máig megfejtetlen – mert megfejthetetlen – titkára is, nevezetesen arra, hogy a mester úgy készített szerzői filmeket irodalmi anyagból, hogy a feldolgozás során maximálisan tiszteletben tartotta az alapművet, azaz nem szabta át, nem értelmezte át szája-íze szerint azt. Fábri köztudottan nemhogy átformálni nem kívánta Molnár Ferenc regényét, de az efféle igényeket megfogalmazó amerikai producerrel nagy csatákat folytatott a produkció előkészítése során. Sikerrel járt, és megőrizhette a regény eredeti vonalvezetését – de közben mégis egy szerzői filmet forgatott.

Az első magyar Oscarra jelölt film őrzi frissességét, és ma is a székhez láncol: a díszletvilága megragadó, a ritmusa példás, a gyerekszínészek pazarul teljesítenek benne, triviális meséje pedig nagy mélységeket nyit meg.

Extrák: a Magyar Filmintézet kiadásában megjelent film mindössze egyetlen, ám annál értékesebb extrát tartalmaz, amely kifejezetten a dvd-kiadáshoz készült. Fazekas Eszter, Balogh Gyöngyi és Kurutz Márton negyedórás dokumentumfilmje lényegre törően, egyúttal mélyenszántó megállapítások sorában tekinti át a Molnár-regény három eddigi mozgókép-feldolgozásának történetét. A Balogh Béla által rendezett 1917-es, a maga korában hatalmas sikert aratott verzió elkallódott, és az 1924-es (szintén Balogh jegyezte) változatot is sokáig elveszettnek hitték, ám nemrég előkerült egy kópia belőle; a dvd dokumentumfilmjében háromperces montázs található ebből a műből. Csodás lett volna, ha extraként a teljes film felkerül a lemezre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11233