KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kamondi Zoltán: Árvai Jolán (1947–2001)
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély Fehér György–portré
• Székely Gabriella: A hölgyfarkasnak nincs története Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Varga Balázs: Entrópia Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Bakonyi Vera: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Grunwalsky Ferenc: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Schubert Gusztáv: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Varga Balázs: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről

• Beregi Tamás: Hol volt, hol nem lesz A fantasyfilm világképe
• Kömlődi Ferenc: Démonok és hobbitok Peter Jackson: A Gyűrűk Ura
• Muhi Klára: Mindenki varázsló és mindenki mugli Beszélgetés a Harry Potter-jelenségről
• Gelencsér Gábor: Potter, a nagy varázsló Beszélgetés egy nyolcévessel
• Ardai Zoltán: A fába szorult lélek Pinokkió–filmek
• Békés Pál: A Pottermék Chris Colombus: Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Bikácsy Gergely: Vörös, fehér, bordó A száműzött Erósz
• Földényi F. László: Jéghideg erotika Michael Haneke: A zongoratanárnő
• Schauschitz Attila: Az örök emigráns Marlene Dietrich évszázada
FESZTIVÁL
• Stőhr Lóránt: Filmemet egy hősért Európa Filmhét
• Bakács Tibor Settenkedő: Cséb és Calgon között Reklámzabálók Éjszakája
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Balkáni anzix Fekete Ibolya: Chico
• Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág Herendi Gábor: Valami Amerika
• Bori Erzsébet: Városfogócska Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
• Györffy Miklós: Franz Meister keserű könnyei François Ozon: Vízcseppek a forró kövön
KÖNYV
• Harmat György: A bűn története Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Zoolander, a trendkívüli
• Nevelős Zoltán: Vanília égbolt
• Varró Attila: Suzhou-folyó
• Vidovszky György: Kémjátszma
• Pápai Zsolt: Az egyetlen
• Köves Gábor: Ellenséges terület
• Somogyi Marcell: Vesszőfutás
• Hungler Tímea: Fiúk az életemből
• Takács Ferenc: Szörny Rt.
• Tamás Amaryllis: A mell és a Hold

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

HAZAI 

           

Egészen különleges kalandban volt része a Korcsmáros Pál életművét bemutató sorozat legutóbb kiadott képregényének. Miután A három testőr 1959-ben megjelent a Füles rejtvényújságban, a grafikus megpróbálta eljuttatni Franciaországba az eredeti rajzokat, hátha ott is publikálják – ám nagybátyja, Korcsmáros Nándor író kézirataival egyetemben a határon elkobozták a művet. Aztán 2009-ben levelet kaptak az örökösök az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától, amelyben értesítették őket, hogy közel 50 év után visszakaphatják az anyagokat. Igazi csemege ez a gyűjtőknek, hiszen azon ritka Korcsmáros-képregények egyikéről van szó, amely eredeti kiadása óta egyszer sem jelent meg újra. Bár Korcsmáros Pál a Rejtő-regények népszerű átültetőjeként a groteszk figurák ábrázolásában érezte igazán otthon magát, a forgatókönyvet jegyző Cs. Horváth Tibor segítségével a komolyabb hangvételű klasszikus művek adaptációjában is maradandót alkotott, rajzai jól illeszkednek a Dumas-regény világához.

A három testőr. Fekete-fehér, irkafűzött, 76 oldal. Kiadó: Képes Kiadó.

COMICS

90 szám után véget ért A Csodálatos Pókember havilap második folyama. A 2001-ben indult ciklus egyetlen ember páratlan teljesítménye: az eredetileg Ultimate Spider-Man címen megjelent sorozat valamennyi történetét Brian Michael Bendis írta. Ritkaságszámba megy az is, hogy ezen hosszú időszak alatt mindössze két rajzoló dolgozott az „újvilági” Pókemberen. Előbb Mark Bagley klasszikusabb, majd Stuart Immonen valamivel modernebb felfogásában ismerhettük meg az egyik legnépszerűbb szuperhős sorsának átköltését. Ebben a tizenéveseknek szánt új sorozatban a főszereplő is ismét tizenéves lett, és több jól ismert figura meglepő, új értelmezést kapott. A kezdetben óriási sikerként indult Ultimate Spider-Man lendülete mára erősen visszaesett, és az eredeti (látszólag az ifjú Pókember halálával végződő) sorozat lezárását a magyar kiadó kihasználta az újrakezdésre, visszatérve az „igazi”, Amerikában Amazing Spider-Man címen megjelenő figurához. Ezzel kapcsolódik a pár év óta kötetekben megjelenő Pókember-történetekhez is.

A Csodálatos Pókember. Megjelenik havonta. Kiadó: ADOC-Semic.

Európai képregény    

Bár nálunk sokan gyerekes műfajként kezelik (le) a képregényt, valójában meglepően kevés, kifejezetten a fiatalabb korosztálynak szóló kötetet találunk a hazai boltokban. Üde kivétel az illusztrált mese- és rajzfilm-kategóriákban már hosszabb ideje roppant népszerű olasz sorozat, a Geronimo Stilton. Geronimo újságíró, a Rágcsáló Hírek főszerkesztője. Kalandjaira elkíséri egész családja: húga, Tea, unokaöccse, Benjamin és haverja Pandora, valamint dagi unokatestvére, Trappola. Első, magyarul is olvasható képregényében a kis csapat időutazásra kényszerül, hogy megakadályozza az egériség ellenségeinek, a kalózmacskáknak a fondorlatos tervét: visszamennek 1492-be, eltérítik Kolumbusz hajóját, és ezzel megváltoztatják a történelem menetét. Ezt persze nem szabad annyiban hagyni, és nem árulok el nagy titkot, ha előre megmondom, hogy hőseink törekvéseit siker fogja koronázni. Bár a célközönség számára a képregényes forma talán kicsit még szokatlan, a náluk valamivel nagyobbaknak pedig talán kicsit egyszerű a történet, ez az európai hagyományokhoz méltó kivitelezésű, igazán profi munka ideális ajándék, valamint remekül alkalmas újabb korosztály megfertőzésére a képregényvírussal.

Geronimo Stilton: Amerika felfedezése. Színes, keménytáblás, 44 oldal. Kiadó: Cartaphilus.

MANGA

Végy egy kiemelkedően sikeres vámpíros sorozatot (legyen, mondjuk, az Alkonyat) és egy napjainkban roppant divatos irányzatot (legyen, mondjuk, a manga), rázd össze jól, és már hátra is dőlhetsz nyugodtan. Bár a recept első hallásra enyhén cinikusnak hangzik, az eredmény meglepően színvonalasra sikerült. A történet adaptálója és rajzolója, Kim Young szinte egyforma arányban használja a comics és a manga narrációs elemeit, a szereplők ábrázolásában is keverednek az amerikai és a keleti (koreai) grafikára jellemző megoldások, így a látvány valószínűleg nem hat túl idegenül a Twilight rajongói számára. Mivel magát a regényt nem ismerem, az adaptáció hitelességéről nem tudok nyilatkozni, de önmagában teljesen korrektnek látszik a képregény: a történetnek van ritmusa, sodra, a szereplők kedvelhetők (bár nem különösebben eredetiek), a kivitelezés pedig a helyenként beiktatott színek által is megkövetelt fényes oldalaknak és a keménytáblás borítónak köszönhetően igazán impozánsra sikerült. Kérdés, hogy ettől a kísérlettől inkább a mangaolvasókhoz kerül közelebb az Alkonyat világa, vagy az utóbbi elkötelezett hívei kezdenek érdeklődni a képregényes médium iránt.

Twilight manga 1. Fekete-fehér színes oldalakkal, keménytáblás, 224 oldal. Kiadó: Könyvmolyképző.

Bayer Antal


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10544