KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sommersby

Barotányi Zoltán

Jó estét gyerekek! Ma a vajszívű álférjről és az ő szerető nejéről regélek (ezt!) nektek egy kis középkorias moralitást, sok érzelemmel, vérrel-verítékkel-melasszal és egy kis whiskyvel leöntve. Történt egyszer, hogy a gaz jenkik, nyilván a titkos szabadkőműves központ utasítására, megnyerték a polgárháborút (sőt, nem átallották felszabadítani az örökkévaló kommunista szombatra teremtett feketéket – azután persze jöhet a hip-hop zene, a kosárlabda meg a crack). Nos, hogy szavamat ne felejtsem, a jenkik elvittek minden mozdíthatót, csak Jack Sommersby szemrevaló nejét hagyták hátra nekünk – hogy maradjon egy női főszereplő is. Megtér (hál’ istennek nem oda) maga a ház ura is – de, szörnyűség: a régi, arany-jó természetű (brutális, részeges, erőszakos, kegyetlen, fajgyűlölő s többnyire impotens) gazda helyett egy nyápic liberális, filantróp, toleráns, korrekt, nőkedvelő marhát látunk, aki nyilvánvalóan nem e világra teremtetett. Földet oszt, új termelési kultúrát vezet be („ráhajt, mint magyar a dohányra”), gyermeket nemz, emberként bánik a feketékkel (sőt, beszél is hozzájuk!). Senkit sem ér tehát váratlanul, mikor – persze a valódi férj egy apróbb csínytevéséért – felakasztják, derűs perceket szerezvén ezzel mind a nézőtéren, mind Jack szerettei körében. Hát ennyi volt a mese mára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=664