KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Árral szemben

Turcsányi Sándor

Apák és fiúk. Ezúttal pittsburghi vizeken. A szereplők feléről már a film elején kiderül, az apjuk rendőr volt (épp most lőtték le) vagy most is az. A szereplők másik feléről az derül ki, hogy a fiuk rendőr. Arrafelé úgy látszik, ez nem összeférhetetlen, sőt az egész rabló-pandúr egy nagy fene családi vállalkozás, mert előlépnek a kuzinok, vők és sógorok is. (Vajon ki van addig a boltban?)

Mielőtt felismernénk, hogyan lehet e kiterjedt családfán zöldágra vergődni, már van egy rakás hulla, mintegy a mű eszmeiségét prejudikálandó. És annyi autó van összetörve, hogy csak az ócskavas árából az ezredfordulóig bőségesen fedezhető lenne valami kisebb kelet-európai ország filmgyártása.

Még az áraknál maradva. E havi rejtvényünk: Mi van az árral szemben? Az, ki azt mondja, a bár, az sajnos kiesett. Az árral szemben (a mozijegy viszonylatában nézvést) a színvonal van. A jegyár magas: százhatvan forint néhol. A színvonal pediglen most is alacsony, mint Bruce Willis.

Eszembe jut kamaszkorom néhány legszebb nyara. A csibészpáholy és az egységes helyár. Nos, jelen opuszunk a kétforintos helyárral szemben is alul maradna. Amolyan igazi ötcentes csemege: bádogedeon. Az előállítási árral szemben – fabatkát sem ér.

S ez még csak a kezdet! Folytatom a harcot! Az randa kultúrmocsok ellen. Stílusosan, a fegyveres harcot. Megint lelövöm a poént! Az öngyilkos a gyilkos. A végén a képibe is vágja a hős: Ön gyilkos, jóuram!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/01 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=178