KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Visszatérés a kék lagúnába

Tamás Amaryllis

A Visszatérés a kék lagúnába nem egészen ott kezdődik, ahol a tíz évvel ezelőtt nagy közönségsikert aratott Kék lagúna végződött, így aztán önálló történetként is nézhető ez az újabb, 1991-ben készült vállalkozás. A tizenkilencedik század végén játszódó mesében a Kék lagúna ifjú hőseinek csodával határos módon életben maradt kétéves kisfiára idegen hajó talál rá – utasai között egy fiatal özvegyasszonnyal és csecsemő lánygyermekével. A vitorláson kitört kolera-járvány, a biztos halál elől a kapitány az asszonyt s a két gyereket egy matrózzal, apró lélekvesztőben a szerencsére és jósorsukra bízza. És innentől kezdve szinte megismétlődik a tíz évvel ezelőtti sztori, csak itt a szereplőket Richardnak és Lillinek hívják, a varázslatos tájak a Fidzsi-szigeteket idézik.

A hősök szépek, fiatalok, egészségesek, a zabolázhatatlan napfény, a zuhogó eső, a robogó hullámok harmóniájába természetesen ágyazódnak be az elárvulás mozzanatai, eltompulnak a nagy szenvedések. Itt az élet nem „odakint” zajlik, hanem „idebent” – időtlenül. Íz, szín, hang, tapintás – mindez együtt a béke és a szabadság, bár félő, hogy a „halk élet” hangjaira már nincs fülünk. Hőseink nem tolonganak, nem elfogultak és nem pártatlanok, chipek, printerek varázslata nem kábítja, újbarbár információláz nem bizsergeti őket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=135


előző 1 következőúj komment

spectrum#1 dátum: 2007-09-01 09:31Válasz
A "Visszatérés a kék lagúnába" az eredeti "Kék Lagúna" c. film sikerét szerette volna meglovagolni, ami nagyon haloványan sikerült - nem kellett volna megpróbálni lehúzni még egy bőrt a történetről, mert Brooke Shields szépségét Milla Jovovich nem tudja túlszárnyalni...