KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az ígéret

Benke Attila

The Promise – amerikai-spanyol, 2016. Rendező: Terry George. Forgatókönyv: Terry George, Robin Swicord. Kép: Javier Aguirresarobe. Szereplők: Christian Bale (Chris), Oscar Isaac (Mikael), Charlotte Le Bon (Ana), Angela Sarafyan (Maral), Jean Reno (Fournet). Gyártó: Survival Pictures, Phoenix Pictures. Forgalmazó: Vertigo Media Kft. 133 perc.

 

A dicstelen huszadik század leggyakrabban emlegetett népirtása a Holokauszt, ám sajnos más tömeggyilkosságokat is elkövettek politikai ideológiák nevében, amelyekről ritkábban készülnek nagyjátékfilmek. Ilyenek a második világháborút megelőző nankingi népirtás (Zhang Yimou: A háború virágai), az ukrán holodomor (George Mendeluk: Keserű aratás) vagy az „örmény holokauszt” az első világháború hajnalán (Atom Egoyan: Ararat). Ez utóbbit idézi fel Terry George ír rendező (Hotel Ruanda) legújabb történelmi melodrámája, Az ígéret.

Törökország mai napig próbálja tagadni a gyengélkedő Oszmán Birodalmat irányító nacionalista kormányzat 1915-ös rendelkezését, amely gyakorlatilag legalizálta az ország legnagyobb keresztény kisebbségének, az örmények lemészárlását. Ezt a kurrens közel-keleti menekültválságra is rímelő történelmi tragédiát Terry George koncepciója szerint populáris formában lehet behozni a köztudatba. Az ígéret centrumában így a naiv örmény medikus, Mikael, a Franciaországból népéhez visszatérő Ana és a pökhendi amerikai újságíró, Chris szerelmi háromszöge áll, mely sajnos sokszor háttérbe szorítja a fontos történelmi szálat. Mikael a főhős, akinek szembe kell néznie a borzalmakkal, ám meglehetősen súlytalan karakter, még Ana kegyeiért sem igazán kell küzdenie, ezért roppantmód unalmas is. A Christian Bale által eljátszott riválisa ellentmondásosabb figura, ám a nemes történelmi küldetés és Ana iránt érzett szerelme között őrlődő férfi csupán a Casablanca Rickjének halovány másolata, nem lesz belőle drámai hős vagy komoly rivális. Velük szemben az igazi gonoszt az egyoldalúan kegyetlennek ábrázolt oszmánok képviselik. Mindezekből Terry George csupán egy fájóan átlagos, kiszámítható és hatásvadász melodrámát tudott összehozni, egydimenziós romantikus hősökkel és néhány látványosabb csatajelenettel. Az örmény népirtás ennél sokkal komplexebb megközelítést érdemelne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13322