KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bérgavallér

Csiger Ádám


Fading Gigolo – amerikai, 2013. Rendezte és írta: John Torturro. Kép: Marco Pontecorvo. Zene: Abraham Laboriel és Bill Maxwell. Szereplők: John Torturro (Fioravente), Woody Allen (Murray), Sharon Stone (Dr. Parker), Sofía Vergara (Selima), Vanessa Paradis (Avigal). Gyártó: Antidote Films. Forgalmazó: Big Bang Media. Feliratos. 98 perc. 


Woody Allen mellékszereplőként ellopja a show-t, de a Bérgavallér első számú szerzője John Turturro, aki – a Mac és az Illuminata című munkái után ismét – egyszerre írója, rendezője és főszereplője filmjének. A zsáner előző játékfilmjéhez, a Románc és cigarettához hasonlóan romantikus szexvígjáték, musical helyett ezúttal melodrámával megspékelve. Turturro nosztalgikus, posztmodern auteur: a Mac Romulus és Remus mítoszának kortárs feldolgozása, a kosztümös, színházi berkekben játszódó Illuminatában drámaírót alakít (azaz szerzői reflexióként önmagát), mindkettő családi vállalkozás, előbbi apja életén alapul, főhajtás előtte. A Románc és cigaretta a Moulin Rouge és a Táncos a sötétben, a Bérgavallér pedig az Éjféli cowboy és A nap szépe ötvözete. Torturro a Mac után ismét küszködő, ágrólszakadt, régimódi olasz-amerikai munkást alakít, akit – a kapuzárási pánik terel járatlan útra. A legősibb szakmába kóstol bele, a romantikus melodráma cselekményszál női hőse azonban nem a kuncsaftok – amilyen Sharon Stone Elemi ösztön-idéző karaktere – egyike, hanem egy erényes haszid özvegy.


A Mac zsarnoki főnökével szakító, saját családi vállalkozást alapító, ezzel a maga urává váló bérmunkás hősében az író-rendezői, sőt szerzői ambíciókat dédelgető munkamániás karakterszínész rejtőzik, az Illuminata az immár ilyen minőségben való alkotás (gyakran ugyancsak keserű) élményéről szól. A Bérgavallér alkalmával Turturro – a filmben és a valóságban egyaránt – tehetsége prostituálásával keresi a kiutat válságából egy mentor (Allen) segítségével, de vállalkozásukat végül sajátos irányba tereli. A Bérgavallér a Tök alsót idézően profán premisszából újabb személyes vonatkozásokkal teli szerzői drámává fejlődik a veterán New York-i alkotó kezében, aki több emlékezetes zsidó karaktert alakított pályája során.




A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11892