KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elbaltázott nászéjszaka

Harmat György

San Franciscóban, a Jack Kerouacról elnevezett utcában van egy művészklub, ott adja elő Charlie – diaképek és zene kíséretével – rapre emlékeztető költeményeit. Charlie alakítója Mike Myers, akit Wayne-ként ismerünk az ő világából, ugyanazt a lökött figurát játssza most is, csak valamivel kevesebbet vigyorog, egy fokkal finomabb, kettővel érzelmesebb. Charlie félelmét a komoly párkapcsolattól dús képzelőereje támogatja: legutóbbi partnerében maffiózót sejtett, ezért szakított vele. Ki másba is szerethetne bele legközelebb, mint egy bájos henteslányba? Adott Charlie paranoiája, egy újságcikk keltette gyanú, aztán már hiába fogja a fejét: „fejszés gyilkost vettem feleségül” – ahogy az eredeti cím mondja René Clair egykori szerelmi komédiájára utalva (Boszorkányt vettem feleségül). A romantikus – a „crazy” – és a bűnügyi vígjáték műfaji sajátosságai készségesen olvadnak át egymásba, az alkotók ugyanis ügyesen használnak fel szokványt és újdonságot, újdonságnak mutatkozó szokványt és szokványnak mutatkozó újdonságot. Tartalmilag a legszellemesebb ötlet a beosztottja kívánságára a tévékrimik „vadzsaruját” eljátszó rendőrfőnök epizódja, formailag pedig a jelenetváltás sajátos módja: az egyik kép váratlanul foglalja el – először csak részben – a másik helyét, így egyszer például az az érzésünk támad, mintha a villamos betérne a szórakozóhelyre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1181