KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Alkonyat 3: Napfogyatkozás

Szabó Noémi

The Twilight Saga: Eclipse­ – amerikai, 2010. Rendezte: David Slade. Írta: Stephenie Meyer regényéből Melissa Rosenberg. Kép: Javier Aguirresarobe. Zene: Howard Shore. Szereplők: Kristen Stewart (Bella), Robert Pattinson (Edward), Taylor Lautner (Jacob), Bryce Dallas Howard (Victoria). Gyártó: Summit. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 124 perc.

 

Felesleges hosszasan beszélni az Alkonyat-sorozat történetéről: a 2008-as Twilight-film robbanása óta minden óvodás tudja már, hogy a vámpírok is lehetnek jó gyerekek, ha hajlandóak lemondani létezésük értelméről, az emberi vér fogyasztásáról. Stephanie Meyer amerikai írónő mozdulatlan vámpírjai beledermedtek a századfordulós déli államok erkölcsi normáiba, akárcsak egy fotográfia bármely Jane Austen regény borítóján, amelyhez generációkon keresztül menekülhettek a cinizmusba belefáradt romantikus lelkek. Nem is csoda, hogy a filmfeldolgozások nem csekély játékidejének jelentős részében hőseink állóképpé fagyva pózolnak vad tájak előtt, gondosan beállítva, mintha a róluk készült számos magazin-poszterből illesztették volna be őket a mozgóképi termékbe.

A harmadik opuszt jegyző David Slade nem először adaptál vámpírtörténetet: a hazai mozi-forgalmazásból kicsúszott 30 nap éjszakában még a rehabilitáció előtti szörnyeteg-vámpírokat álmodta vászonra egy ügyes horrorfilmben. A Napfogyatkozás az eddigi Alkonyat-filmeknél tempósabb darab, nyomokban működőképes, sőt, humoros jeleneteket is tartalmaz, és ritmusán az is sokat javít, hogy nagyrészt lemond a korábbiak során, de főleg az Újholdban eluralgó videoklip-szerű zenés betétekről. Sőt, valóságos horror-jelenettel indít, amelyben elsőként használja a könyvben oly sokat emlegetett zuhogó eső motívumát. Az alkotók az újoncokra is gondoltak: a Napfogyatkozás információadagolása nagymértékben redundáns, az előző részek és a könyvek ismerete nélkül is összeállítható belőle a sztori, így ha eddig elriasztott volna minket a silány irodalmi alap, vagy a vontatott filmek sora, de hajt a téma felé valamely perverz kíváncsiság, a Napfogyatkozás az eddigi legkevésbé fájdalmas megoldás, hogy bepillantást nyerjünk a világot meghódító Alkonyat-univerzumba.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10263