KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Hosszú futására számítottunk BBS – 40 év
• Muhi Klára: Gettó, egyetem, politikai csatatér A BBS első két évtizede
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 2. rész
• Andor Tamás: Egy körültekintő ember In memoriam Schiffer Pál
• N. N.: Schiffer Pál (1939–2001)
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Őszi kollekció Titanic Fesztivál
• Varró Attila: Határsértések Koreai új hullámok
• Varró Attila: Hajcsat a párnán Beszélgetés Jafar Panahival

• Hungler Tímea: Biohazardírozás Hollywoodi vírusok
• N. N.: Járványok és bioterror Vírus-mozi
• Karkus Zsolt: Frankenstein siratja Monstrumot Klónok, szörnyek, őrült tudósok
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Disznóól és felhőfejes Velence
• N. N.: Az 58. velencei filmfesztivál díjai
• Kemény György: Videofreskók Velencei biennálé
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Kettős filmtükör A tizedik évtized

• Pápai Zsolt: Mesterbeállítás Howard Hawks rejtőzködő kamerája
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Cuba sí, Cuba no Mielőtt leszáll az éj
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Dalok a második emeletről
• Takács Ferenc: Ízig-vérig Anne-Mary
• Köves Gábor: Süti, nem süti
• Ágfalvi Attila: Szívtiprók
• Hungler Tímea: Doktor Szöszi
• Herpai Gergely: Kéjutazás
• Elek Kálmán: Eredendő bűn
• Harmat György: Lovagregény
• Varró Attila: Mélyvíz
• Tamás Amaryllis: Második bőr
• Varga Balázs: Végzetes hipnózis
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Búcsú

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

E-mozi

A legnagyobb japán

Sepsi László

Dai-Nipponjin – japán, 2007. Rendezte és írta: Hitoshi Matsumoto. Kép: Hideo Yamamoto. Zene: Towa Tei. Szereplők: Hitoshi Matsumoto (Masaru Daisatou), Riki Takeuchi (Hanerunojyuu), Ryunosuke Kamiki (Dounojyuu), Itsuji Itao (Niounojyuu), Ua (Manager Kobori). Gyártó: RealProduct / Yoshimoto Kogyo Company. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 113 perc.

 

A teljes harci díszben feltámadt óriásszörnyek napjainkban két fronton ostromolják a filmszínházakat: A Köd és a Cloverfield a műfaj ötvenes években született darabjaiból ismerős szorongásélményt csempészte vissza a vászonra, ahol a nukleáris világégés helyett a fő fenyegetést már a terrorizmus jelenti. Ezzel párhuzamosan Szörnyek az űrlények ellen és A legnagyobb japán a paródia irányából közelít a kifogyhatatlannak tetsző téma felé: itt a mérethorror elsősorban groteszk attrakció, mely nem egyszerűen megfogalmazza a szorongást, hanem annak abszurditását kihangsúlyozva a humort kínálja ellenszerként.

Matsumoto Hiroshi áldokumentumfilmjének hőse rezignált, macskákkal élő, elvált családapa, aki toronyház méretűre növekszik, amint újabb monstrum kezdi cafatokra szedni Tokiót, és elkalapálja a másik dimenzióból érkező betolakodót. Mindezt a kamerák kereszttüzében és az ambivalens szuperhős-lét szorításában: A legnagyobb japán a kaiju-eiga hagyományok kiforgatásán túl legalább annyira folytatója a néhány éve megjelent, ironikus szuperhős-filmek (A hihetetlen család, Hancock) indította trendnek is. Ám ami legfőbb erejét adja, az mégsem az abszurd mockumentary-körítés vagy a felettébb ötletes monstrumok: Matsumoto filmje a látszat ellenére is hűen követi a tematika klasszikusainak logikáját. Ahogy A hihetetlenül zsugorodó ember megfogalmazta az átlagpolgár sokkoló találkozását a mindent átható relativitással, úgy A legnagyobb japán is a hétköznapi küzdelemről szól, ahol két mosogatás között olyan méretes rémségekkel kell szembenézni, mint egy gazdasági világválság vagy egy sertésinfluenza-járvány. Az pedig minden humora ellenére is hátborzongatóvá teszi a legnagyobb japán történetét, hogy sorsa – elődeivel szemben – már a sztoikus beletörődés kínálta egérúttal sem kecsegtet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9866